Felvételi: így juthattok be az egyetemre rossz középiskolai jegyekkel

Idén felvételiztek, de a középiskolai jegyeitek gyengék? Mutatjuk, hogyan szerezhettek mégis elegendő pontot az egyetemi-főiskolai felvételin.

  • Eduline
Mónus Márton

A megoldás a pontduplázás. A felvételin a többletpontok nélküli összpontszámotokat ugyanis kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

Vagyis nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék. Mondhatnánk, hogy egyszerű a teendő, de ez nem igaz: ha rosszak a jegyeitek, apait-anyait bele kell adni a tanulásba, hogy az érettségi minél jobban sikerüljön.

A felvételin ugyanis a két pontszámítási módszer közül automatikusan azt használják majd, amelyik előnyösebb számotokra. Persze - ha van energiátok az érettségi mellett - érdemes megpróbálkozni egy nyelvvizsgával is, az is 28-40 pluszpontot jelent a felvételin.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

Felvételi pontszámítási szabályok: csak ezek a középiskolai jegyek számítanak

Milyen középiskolai jegyeket váltanak pontokra a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételin? Íme, az összes infó. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelembe veszik a felsőoktatási felvételin. Természettudományos tárgyak Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István