Hányan kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra?

A nagy kérdés. Az idén valamivel kevesebben jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly – 2014-ben 106 175-en –, idén 105 616-an, ez azonban nem jelenti azt, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.

Változhatnak a ponthatárok a 41 népszerű szakon?

Változhatnak. Ha az eredetileg meghatározott központi ponthatárok miatt túl kevesen jutnának be állami ösztöndíjas képzésre, lejjebb vihetik a ponthatárokat. Ez történt 2013-ban is: akkor például a kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 470 helyett 455 volt a ponthatár. Tavaly pedig arra volt példa, hogy emelhetik is a központi ponthatárt. A Corvinus Egyetem három alapszakán is módosítottak a pontokon, a kereskedelem és marketing alapszakra 449 pont helyett 452, a nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 pont helyett pedig 463 kellett. A turizmus-vendéglátás szakon még ennél is rosszabbul jártak a jelentkezők: 428 helyett 446 pontnál húzták meg a bekerülési limitet az állami ösztöndíjas képzésen.

Ismét egy fizetős szakon húzzák a legmagasabb ponthatárt?

A ponthatár a jelentkezők számától, pontszámától, illetve az intézmény által meghatározott kapacitástól függ. Ha az önköltséges képzést kitűnő tanulmányi eredményű - ennek megfelelően magas pontszámú - diákok jelölték meg, könnyen előfordulhat, hogy az állami ösztöndíjas képzésénél is magasabb lesz a ponthatár.

2014-ben az ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára) szakára kellett a legtöbb pont, 478.