Így kerülhettek be az egyetemre, ha rossz jegyeket szereztek a középiskolában

Sokszor felteszitek a kérdést, hogy milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában. Úgy érzitek, a középiskolai jegyeitek nem olyan fényesek, ezzel szemben viszont az érettségin brillíroztatok? Így járhattok jól a felvételin:

  • Eduline
pixabay.com

Mi a teendő akkor, ha nem olyan jók a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni?

A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Egyre vonzóbb a tanári pálya? Így látja az államtitkár

Több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét- mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára június első vasárnapján, a pedagógusnapon Budapesten tartott sajtótájékoztatón, ahol köszönetet mondott 170 ezer pedagógusnak. Rétvári Bence elmondta: a kormány biztosítja őket arról, hogy munkájukat támogatni, anyagi és erkölcsi megbecsültségüket pedig növelni fogja az elkövetkezendő években.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.