Czervan Andrea
Czervan Andrea

Nem váltotta be az oktatási államtitkárság reményeit az idén bevezetett részösztöndíjas képzési forma: még a júliusban harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.

Nem volt jó ötlet a részösztöndíjas képzések bevezetése?
©

Összesen 1961 elsőéves – ők dönthetnek szeptember elején arról, hogy részösztöndíjas vagy önköltséges formában tanulnak-e. A részösztöndíj volt a 2012-es felvételi egyik újdonsága: az új finanszírozási formában a képzés költségeinek felét a hallgatók, másik felét az állam állja, az elsőéveseknek azonban ugyanúgy alá kell írniuk a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződést, mint a teljes ösztöndíjasoknak.

A jelentkezési lapon ezt a formát nem lehetett bejelölni, az Oktatási Hivatal a „fél tandíjas” változtatot a legjobban teljesítő, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel - ilyen hallgatói helyeket csak a természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárműszaki szakok kaptak.

Mivel azt már júniusban látni lehetett, hogy a kormány által kiemelt képzések önköltséges formájára idén is kevesen jelentkeznek majd (több intézmény műszaki és természettudományi szakjain még államilag finanszírozott helyet is lehetett szerezni a minimális 240 ponttal), 15 500-ról 5550-re csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A kormány két „fél tandíjas” helyet egy teljes ösztöndíjra  „váltott be”, de még így is csak a részösztöndíjas keretszám 35 százalékát sikerült feltölteni a 2012-es felvételin.

Hoffmann kedvenc szakjain a legrosszabb a helyzet

A természettudományi szakokon a legrosszabb az arány: az egyetemek és főiskolák összesen 1500 részösztöndíjas helyet kaptak, de legjobb esetben is csak 260-an kezdik meg ebben a formában a tanulmányaikat szeptemberben. Az informatikai és a műszaki képzési területen valamivel több részösztöndíjas tanulhat, az orvosi- és egészségtudományi szakokon viszont majdnem százszázalékos a kihasználtság.

Képzési terület Részösztöndíjas keretszám Felvett hallgatók száma
Agrár 100 fő 55 fő (55 %)
Informatikai 1500 fő 592 fő (39 %)
Műszaki 2350 fő 960 fő (41 %)
Orvos- és egészségtudományi 100 fő 94 fő (94 %)
Természettudományi 1500 fő 260 fő (17 %)
Összesen: 5550 fő 1961 fő (35 %)

Az oktatási államtitkárságon arra számítanak, ezek a felvételizők szinte kivétel nélkül vállalják majd a hallgatói szerződés aláírását - az érintetteket július végén értesítette a lehetőségről az Oktatási Hivatal. A Nyíregyházi Főiskolán például huszonöt elsőévesnek kell eldöntenie, mit választ. „A mi nehéz anyagi körülmények között élő hallgatóink vélhetően a részösztöndíjas képzési formát választják” – mondta Jánosi Zoltán, a főiskola rektora.

Az Óbudai Egyetemre iratkozhat be a legtöbb részösztöndíjas hallgató, azonban itt is csak a keretszám 82 százalékát sikerült feltölteni. Az intézmény tizenkét alapszakja közül tíz a műszaki, illetve az informatikai képzési területhez tartozik. „Tizenkilenc fő híján ugyanannyi hallgatót vettünk fel, mint tavaly, 2493 főt teljes, 610 főt pedig részösztöndíjas képzésre” – mondta Kártyás Gulya, az egyetem oktatási főigazgatója.

Az egyetemnek mindegy, ki fizet

„Mivel az önköltséges képzések díja megközelíti az állami normatívát, az intézmények működését még nagyobb részösztöndíjas hallgatói létszám esetén sem befolyásolja jelentősen, ha a hallgatók nem a részösztöndíjas, hanem az önköltséges finanszírozási formát választják” – magyarázta Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora. Az egyetemek és főiskolák akkor kénytelenek lemondani nagyobb összegről, ha a felvett hallgatók egy része nem iratkozik be.

Az üresen hagyott részösztöndíjas helyek elvesznek. Az, aki a beiratkozáskor nem írja alá az ösztöndíjszerződést, csak önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait. "Ahogy a korábbi években sem volt, úgy idén sincs arra lehetőség, hogy az intézmények az önköltséges képzésre besorolt jelentkezőkből a beiratkozáskor töltsék fel a be nem iratkozott állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas jelentkezők üresen maradt helyeit” – írta az oktatási államtitkárság.

A felvételizők nem tudták, mennyi hely maradt

Az idén felvételizők dolgát egyébként az is megnehezítette, hogy az intézményekre lebontott, korrigált részösztöndíjas keretszámokat a mai napig nem hozták nyilvánosságra - csak az egyetemek, főiskolák kapták meg őket.

"Az ELTE esetében az informatikai területen 500-ről 160-ra, a természettudomány képzési területen pedig 900-ról 420-ra csökkent a részösztöndíjas keretszám. Az ELTE esetében csupán négy önköltséges képzésre felvett hallgató nem jogosult részösztöndíjas képzési formában megkezdeni tanulmányait” – mondta Borsodi Csaba, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese.

Átsorolás: ki megy, ki marad?

Az, hogy az állami ösztöndíjas, a részösztöndíjas, valamint az önköltséges hallgatók milyen ösztöndíjakat és támogatásokat kaphatnak, csak az ősszel megjelenő térítési-juttatási kormányrendeletből derül majd ki. Az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen úgy tudják, a részösztöndíjasok – utánuk a felsőoktatási intézmények is csak „fél normatívát” kapnak – az ösztöndíjaknak és szociális támogatásoknak is csak a felét kapják majd meg.

©

Ez a rendelet fogja szabályozni azt is, átkerülhetnek-e a részösztöndíjas hallgatók állami képzésre – eddig az előző évi átlag alapján a költségtérítéses képzésre járók legjobban teljesítő tizenöt százaléka cserélt helyet az államilag finanszírozott szakon tanulók legrosszabbul teljesítő tizenöt százalékával.

„Ha marad a jelenlegi rendszerhez hasonló megoldás, akkor az első átsorolásra legkorábban jövő nyáron kerülhet sor. Most úgy tudjuk, a részösztöndíjasok a száz százalékban államilag támogatott hallgatókkal egyező elbírálás alá esnek majd” – mondta az ELTE oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese.

Ezt látszik megerősíteni az oktatási államtitkárság válasza is: „az intézményeknek kell szabályozni azt a tanulmányi szintet, amelynek nem teljesítése az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas státusz elvesztését jelenti, illetve azt, amely alapján az önköltséges hallgató ösztöndíjas helyre sorolható át”.