Annyian laknak albérletben a fővárosban, mint a vidékiekben összesen

Egy országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben. 13 %-uk vesz ki lakást, ez országos szinten pedig úgy néz ki, hogy a budapesti albérlők annyian vannak, mint a vidékiek összesen.

  • Eduline
Mónus Márton

Már javában tart a nagy albérletvadászat főleg a szeptemberben egyetemet kezdőknél. A felvételizők egy része megpróbálkozik a kollégiumokkal, akár magánkollégiumba is jelentkeznek. Azt korábban már megírtuk, hogy a budapesti férőhelyek teljes egészében megteltek. Így azok, akik nem kerülnek be valamelyik egyetemi kollégiumba, számukra marad az albérlet.

Habár a kiadó szobák olcsóbbak, Budapesten például még így is havi 50-60 ezer forintért kínálják ezeket, ennyiért pedig öt éve még egy komplett garzonlakást is ki lehetett venni. A kiadó lakásokért átlagosan már 150 ezer forintot kérnek Budapesten egy hónapra, Győrben 110 ezer forintot, Debrecenben pedig 100 ezer forintot.

De még így is megéri?

Ha nincs más választás, és meg tudják fizeti, akkor természetesen. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben - írja a Világgazdaság. A válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát, 13 százalékuk kivesz magának lakást, 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant.

"A 18-39 évesek 15 százaléka él albérletben, ugyanakkor az ötven évnél idősebbeknek mindössze 6 százaléka. További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen" - derül ki a felmérésből.

Egyetemi tanévkezdés: meg kell húzni a nadrágszíjat

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk. A legnagyobb falat: a tandíj Ha nem állami ösztöndíjas helyre kerültetek vagy kerültök be, az egyik legnagyobb kiadás az önköltség lesz félévente. Ha ezt nem saját zsebből szeretnétek kifizetni, felvehetitek a diákhitel 2-t.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu