Töriérettségi: a tanárok szerint kevés volt az információ a forrásszövegekben
A kettest idén sem volt nehéz megszerezni, az ötöshöz azonban szerteágazó ismeretek kellenek - mondták az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok a középszintű történelemérettségiről. Az esszéfeladatok közül valószínűleg a bethleni konszolidációt és IV. Béla uralkodását választotta a legtöbb diák.
"Úgy látom, hogy a középszintű történelemérettségi megoldásához évről évre egyre több tárgyi tudás kell, a készségek és a tárgyi tudás között egészségesebb az arány, mint az előző években" - mondta Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium történelemszakos igazgatója, aki szerint az idei feladatokban a kultúra, a vallás, a mindennapi élet és a gazdaság is előkerült, "ez jó irány".
A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
| A problémás feladatok |
| Végh Domonkos, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője szerint az írásbeli első részéből az 5., a 7. és a 9. feladatnál veszíthetett pontot a legtöbb érettségiző. "Az ötödik kérdésnél a kilenced és a tized megkülönböztetése jelentett problémát, a hetedik feladat a) részénél pedig sokan Budapestet írták be, pedig a Pest-Buda a jó válasz" - mondta az eduline-nak. "Az első feladattal is sokaknak volt gondja, nem mindenki tudta, ki volt az a Marius, a világvallásokról szóló kérdésnél pedig az iszlám, valamint a kereszténység és a zsidó vallás közötti kapcsolat jelentett néhány diáknak problémát" - tette hozzá. |
Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, a Miskolci Egyetem oktatója szerint is megfelelt a feladatlap a középszintnek, és valóban több területet fedett le, ráadásul "különböző típusú feladatok voltak, így akinek a táblázatértelmezés nem ment, szerezhetett pontokat a párosításos feladatoknál.”
Esszéfeladatok
"A kettes-hármas megszerzése most sem nehéz, azok a diákok elegendő pontot tudnak szerezni, akik részt vettek az órákon, és tudják használni az atlaszt. Az ötös megszerzése viszont nagyobb kihívást jelent" - magyarázta a szaktanár. Edényi László szerint az esszéfeladatoknál az okozhatott problémát, hogy a megadott források nem "az adott téma közepébe találtak", hanem kiegészítő jellegű információkat tartalmaztak. "Igaz, az érettségizők idén is használhatták a történelmi atlaszt, amelyből ki lehetett egészíteni a forrásokat. Ezekhez a feladatokhoz komoly tárgyi ismeret kellett, és használni kellett a szaknyelvet is" - tette hozzá.
Fazekas Csaba szerint a korok és területek hangsúlya jól oszlott meg, a jelenkor pedig nagyobb szerepet kapott, mint az előző években. „Az EU-val és a rendszerváltás utáni nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést jól választották ki, de nem hiszem, hogy ez utóbbit sokan írták meg. A Rákosi- és Kádár-kori viccek informatívak voltak, a szövegértési kompetenciát mérték fel a puszta ténybeli tudás helyett” - mondta.
Fazekas szerint nem súlyos probléma, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos feladathoz nem volt az atlaszban térkép, mivel a többiről is lehet a kérdésben tájékozódni, és ez egy választható esszé volt. Erről bővebben itt olvashattok.
„A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kérdés lehetne a kiemelt közéleti érdeklődés lecsapódása, de szerintem jól reflektált az akkori társadalmi kérdésekre, nincs vele probléma” – mondta Fazekas, aki szerint a reformkor kultúrájáról és a kisebbségekről szóló kérdéseket valószínűleg kevesebben választották. „A legjobban megfogható, tankönyv alapján feldolgozható téma IV. Béla uralkodása, az ország három részre szakadása és a kiegyezés volt, ezeket nagy valószínűséggel sokan választották” - tette hozzá.
