Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre?
Az érettségim nem sikerült túl jól, ezért újra szeretnék próbálkozni, utána pedig felvételiznék is egyetemre 2016-ban. Mi az a limit, amit mindenképpen el kell érnem?
2016-ban az alap- és osztatlan szakokon 300 lesz a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért járó többletpontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más többletpontok nélkül.
2016 után elvileg nem emelkedik tovább a minimumponthatár - az idei felvételin 280, illetve 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek.
A jövő évi felvételin további újdonság lesz, hogy osztott mesterképzésre csak komplex, középfokú (B2) általános nyelvvizsgával lehet majd bekerülni. Ezt a követelményt 2020-tól az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik: a részleteket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
