szerző:
Czervan Andrea-Szabó Fruzsina

Több mint négyezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a ponthatárminimum idei emelése - szeptembertől csak azok tanulhatnak egyetemen vagy főiskolán, akiknek legalább 240 pontjuk van. A szigorítással elsősorban a magán- és a vidéki főiskolák járnak rosszul.

Ponthatárhúzás 2011 júliusában. Idén kevesebben juthatnak be egyetemre, főiskolára
©

Államilag támogatott képzéseken 880, költségtérítésesen 3720 diák – 2011-ben ennyien jutottak be egyetemre, főiskolára 240 alatti pontszámmal az Oktatási Hivatal adatai szerint. Ezeknek a felvételizőknek idén még a legnépszerűtlenebb szakra sem lenne esélyük bekerülni, szeptembertől ugyanis csak azok tanulhatnak felsőoktatási intézményben, akik a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért és sporteredményekért kapott pluszpontok nélkül legalább 240 pontot összegyűjtenek.

Várhatóan 4000-4500 jelentkező szorul ki a felsőoktatásból emiatt – igaz, kérdés, hogy a közepes tanulmányi eredményű diákok egyáltalán felvételiznek-e idén egyetemre vagy főiskolára, a jelentkezők száma ugyanis 32 ezerrel esett vissza. Hasonló volt a forgatókönyv, amikor a 2010-es felvételin 160-ról 200-ra emelték a minimális ponthatárt, a szigorítás akkor körülbelül kétezer diák továbbtanulási terveit húzta keresztbe.

Rosszul járnak a vidéki főiskolák

Az alsó ponthatár emelésével alighanem a magán- és a vidéki főiskolák járnak a legrosszabbul, a 2011-es felvételin ugyanis jó néhány államilag finanszírozott képzésre is be lehetett kerülni 240 alatti pontszámmal: a Nyíregyházi Főiskolán például a programtervező informatikus és a biológia, a Dunaújvárosi Főiskolán a mérnök informatikus és a gazdaságinformatikus alapszakon húzták meg 200-nál a ponthatárt.

Jelentősebb létszámcsökkenésre az önköltséges képzéseken lehet számítani, a kisebb főiskolákon tavaly szinte az összes fizetős szakon 200 volt a ponthatár – tovább rontja a helyzetet, hogy ezek az intézmények a BA- és BSc-szakok jelentős részéhez a tavalyinál sokkal kevesebb államilag finanszírozott helyet kaptak, több alapképzés állami támogatását pedig lenullázták, ahogy a magán- és az alapítványi intézmények sem kaptak ösztöndíjas helyeket.

A főiskoláknak egyelőre becslésük sincs arról, hányan fognak a szigorítás miatt kimaradni a felsőoktatásból. A magánkézben lévő Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán 2011-ben a költségtérítéses képzések közül az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakon is 200 volt a ponthatár, ezekre összesen 167 hallgatót vettek fel. „Nincsenek adataink arról, hány hallgatónak volt 200 és 240 közötti pontszáma, de az első helyen jelentkezők számában nem tapasztaltunk csökkenést” – mondta az eduline-nak Borbély Attila, a főiskola rektora.

Hogyan változtak idén a pontszámítás szabályai?
Már az idei keresztféléves felvételin is a 2012-től érvényes új szabályok alapján kellett kiszámítani a többlet- és a tanulmányi pontszámot. Az emelt szintű érettségi 40 helyett 50 pontot ér, 240 pont alatt senkit nem vehetnek fel az egyetemek és főiskolák, a tanulmányi összpontszámba pedig legalább egy természettudományos tantárgy eredményét is be kell számítani. A változásokról itt olvashattok, a pontszámító kalkulátort pedig itt próbálhatjátok ki.

Burkolt tandíj?

Az oktatási államtitkárság a „minőség javulását” várja a szigorítástól – pedig 2010 elején, amikor a Hiller István által vezetett oktatási minisztérium kezdeményezte a ponthatárminimum emelését, az ellenzéki pártok még nem rajongtak az ötletért. A Fidesz oktatáspolitikusai akkor úgy nyilatkoztak, látszatmegoldások helyett inkább felvételi előfeltétellé kellene tenni az emelt szintű érettségit. Sió László, a párt oktatási műhelyének vezetője egyenesen úgy fogalmazott, a ponthatáremelés valójában a „burkolt tandíj” bevezetése, elsősorban a hátrányos helyzetű diákokat sújtja.

A Magyar Rektori Konferencia akkori elnöke létszámcsökkenéstől és bevételkieséstől tartott, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pedig úgy becsülte, körülbelül 4500-5500 hallgató eshet el a továbbtanulás lehetőségétől.

Pontszám és tudás: köszönőviszonyban sincs?

Több ELTE-s és BME-s kutatás alapján ráadásul úgy tűnik, a felvételin elért pontszám és az egyetemen nyújtott teljesítmény között gyenge az összefüggés: sokan érkeznek viszonylag magas pontszámmal, a természettudományi és műszaki karokon szervezett szintfelmérő teszten azonban gyenge eredményt produkálnak. Az emelt szintű érettségi hatása ezzel szemben jól érzékelhető: azok, akik többletpontjaikat azzal szerezték, hogy egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tettek, a szintfelmérőkön és a vizsgákon is jobban teljesítenek.