A Miskolci Egyetem az idén csaknem 1600 diplomát adott ki, és több mint 2000 hallgatót vett fel eddig a pótfelvételin kívül; 500-zal nőhet a hallgatói létszám - mondta az egyetem tanulmányi rektorhelyettese.
Óváriné Balajti Zsuzsanna tájékoztatása szerint a mesterképzésre jelentkezett hallgatók száma csaknem húsz százalékkal növekedett az előző évhez képest, holott az itteni ponthatárok országos szinten is magasak.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
Emlékeztetett arra, hogy a ponthatárokat központilag is emelték, a 240-es minimumot 260-ra, de a Miskolci Egyetem a minőségi oktatás biztosítása jegyében még tovább emelte bizonyos szakoknál a ponthatárokat.
Hozzátette, ennek ellenére a háromszoros túljelentkezésből, nem beleszámítva a pótfelvételit, csaknem a tavalyi létszámot tudták elérni felvett hallgatók tekintetében, miközben a demográfiai mutatók az érettségizőknél 11,5 százalékos csökkenést mutatnak.
Kiemelte a legnépszerűbb karokat, szakirányokat, mint mondta a műszaki földtudományi karon a gáz és kőolaj szakirány, illetve a műszaki anyagtudományi karon a kohómérnöki mesterképzés keresett, de idesorolta a logisztikai képzést, az állam- és jogtudományi kar jogászképzését, az egészségügyi kar szakirányait, és a Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben a zenetanár-zongora szakot. Elmondta, hogy szinte minden alapszakon hirdetnek még pótfelvételit, amelyre augusztus 12-ig lehet jelentkezni.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
