Végleg padlóra küldi Hoffmann a jogi egyetemeket - megszűnik az ingyenes képzés

2013-tól teljesen megszüntetné a jogászképzés állami támogatását a kormány, jövőre egyetlen elsőéves sem tanulhatna ingyen az egyetemek jogi karain, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sem kapna állami ösztöndíjas helyeket – derül ki az eduline birtokába jutott minisztériumi tervezetből.

  • Szabó Fruzsina
Az ELTE jogi kara. Jövőre egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapnának

Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kell számolniuk azoknak a diákoknak, akik idén szeretnének államilag finanszírozott jogászképzésre bekerülni, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötven állami ösztöndíjas helyére 1210-en, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre pedig 1096-an jelentkeztek. Az idén érettségizők még így is jobb esélyekkel indulnak, mint azok, akik 2013-ban felvételiznek majd, nekik ugyanis – az erőforrás-minisztérium terve alapján – egyetlen államilag támogatott hely sem jutna, vagyis csak önköltséges formában tanulhatnának jogot, félévente 150 és 350 ezer forint közötti összegért.

Az eduline birtokába jutott minisztériumi előterjesztésben az áll, hogy 2013-ra lenulláznák a jogászképzés állami támogatását, ahogy 2014-ben és 2015-ben sem kapnának állami (teljes) ösztöndíjas helyeket az egyetemek állam- és jogtudományi karai, legalábbis a jogi képzésekre biztosan nem.

A terv egyébként összecseng Orbán Viktor februári kijelentésével. Sajtóinformációk szerint a kormánypártok egri kihelyezett frakcióülésén a 2012-es keretszámokat érintő kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag támogatott férőhelyeinek számát, „a helyes ugyanis az lett volna, ha nullára vettük volna vissza”. Igaz, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 2011 őszén még úgy nyilatkozott, „nem tartanák helyénvalónak, hogy csupán költségtérítéssel tanulhasson valaki például jogásznak”.

A műszaki szakokon is kevesebben tanulhatnak

A minisztériumi előterjesztés alapján a kormány által preferált műszaki alapszakok keretszámait is megvágnák: míg szeptemberben 8160 elsőévest vehetnek fel államilag támogatott képzésre az egyetemek és főiskolák, 2013-ban már csak 8000-et, 2014-ben 7800-at, 2015-ben pedig 7500-at. Az informatikai képzések állami ösztöndíjas létszámát is több mint tíz százalékkal csökkentenék, az idei 3600 helyett jövőre 3500, 2014-ben 3300, 2015-ben pedig 3200 helyet kapnak a felsőoktatási intézmények.

Keretszámok 2013 és 2015 között
A 2012-es felvételin 53 687-en szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet az alap-, mester- és osztatlan szakokon, valamint a felsőfokú szakképzéseken. 2013-ban ez a szám 53 540-re, 2014-ben 52 940-re, 2015-ben pedig 51 640-re csökken.

Az osztatlan orvosi- és egészségtudományi, pedagógus- és művészeti képzések keretszáma nem változik a következő három évben, ahogy a természettudományi, társadalomtudományi, gazdasági, agrár- és bölcsészszakoké sem. A dokumentum szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek sem kell majd létszámproblémákkal küzdenie, 2013 és 2015 között évente 1020 új elsőéves hallgatót vehet fel államilag támogatott képzésre.

Mesterképzés: lassan, de biztosan csökken a létszám

A mesterképzésekre is kevesebb hallgató juthat be: 2013-ban 19 300-an, 2014-ben 18 700-an, 2015-ben pedig 17 300-an. A felsőfokú - új nevén: felsőoktatási - szakképzések államilag támogatott kerete viszont bővül, míg idén a tavalyi 10 000 helyett csak 3500 helyet hirdethettek meg az intézmények, jövőre már 4500, 2014-ben 5000, 2015-ben pedig 5500 helyre lehet pályázni.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.