Az emelt magyar érettségit már kevésbé értékelik könnyűnek a mai vizsgázók. Arany János Bánk bán tanulmánya, a magyar szerzők műveinek külföldi fordításainak sikeressége, egy Csáth Géza novella és egy fiatal magyar közösségnek szóló levél megírása volt a kihívás.
Az Eduline által eddig megkeresett vizsgázók szerint az emelt érettségi első része nem volt egyszerű. Arany János Bánk bán tanulmánya alapján kellett válaszolni a kérdésekre, ez azokat is megzavarhatta, akik az eredeti művet is ismerik. Egyik olvasónk, Zsombor szerint a műből jól felkészültek írhatták meg ötösre, úgy látja, hogy a többieknek meglehet,hogy aggódnia kell. Ennek oka, hogy a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor önmagában 40 pontot jelent, míg a szövegalkotáshoz tartozó három feladat 60 pontot.
Virág azok közé tartozott a kaposvári Munkácsy-gimnázium diákjaként, akik ismerték Arany tanulmányát, ugyanis találkozott a felkészülése során egy mintafeladatsorban az írással, bár más feladatokat kellett megoldaniuk. Az elemzéssel kapcsolatban nem kellett állásfoglalást tenniük, hogy egyetértenek-e Arany műelemzésével.
A szövegalkotás első részeként a reflektálásnál a magyar költők alkotásainak sikerességét kellett elemeznie a diákoknak, figyelembe véve az UNESCO adatait, melyek Kertész Imre alkotásaiból készült külföldi fordítások sikerességét mutatták. Zsombor szerint arról is írni kellett, hogy milyen külső tényező játszhatnak még szerepet, hogy ennyi nyelvre fordítják a magyar műveket.
A reflektálásban bár műveket nem említettek a forrásban, de a szerzőkhöz (Szabó Magda, Márai Sándor, Esterházy Péter) könnyen lehetett műveket társítani, a legkézenfekvőbb Kertész Sorstalansága volt - ezt Virág is kiemelte. Fontos szempont volt a külföldi sikeresség alátámasztásánál, hogy a példákkal kiemeljék, hogy a sikeresebb művek témái nem csak magyar történetek, de közre játszhatott az is, ha egy szerző (Márai, Kertész) hosszú ideig külföldön élt.
Novellaelemzésben Csáth Géza A varázsló kertje című művét kellett elemezni, ami újszerűen hatott, mert sokan verselemzésre számítottak Zsombor szerint. Virág úgy látta, hogy itt sem volt szükség a mű vagy a szerző ismeretére, hasonlóan a középszinthez.
A harmadik feladatban egy levelet kellett írniuk a vizsgázóknak egy településen élő fiatal magyar közösségnek, hogy őrizzék meg a település értékeit, egyben azt is, hogy miért. Sokan hivatalos levélre számítottak, azonban a levélíró pozícióját úgy határozták meg, hogy ő is a településről származik, így akár tegeződni is lehetett a levélben - tudtuk meg a vizsgázóktól.
A középszinten vizsgázók vidámabban nyilatkoztak, sokak szerint könnyű volt az idei feladatsor. A középszintő feladatok megoldásait itt, illetve itt éritek el.
|
A 2017. évi érettségi során a levélírás is átkerül a középszintű feladatsorba, amely emelt szinten 15 pontot ért - ez a legkisebb értékű feladat ezen a szinten.
|
Percről percre közvetítésünket itt követhetitek nyomon.
