Mi változik a 2016-os felvételin az idei évhez képest? Hány pont kell a bekerüléshez? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Most érettségizem, és szeretnék egyetemre jelentkezni. Milyenek lesznek a szabályok, hány ponttal lehet bekerülni?
Február 15-ig lehet majd jelentkezni a 2016-os felvételire, a felvételi tájékoztatót várhatóan december végéig hozzák nyilvánosságra. Az, hogy hány ponttal kerülhettek be a felsőoktatásba, az adott szaktól függ - mindenkinek el kell érnie viszont a minimumponthatárt, amely 2016-ban nem változik, így az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont lesz. Arról, hogy milyen lesz a 2016-os érettségi, itt olvashatjátok összefoglalónkat.
Ha az eddigi szabályok maradnak érvényben, a legtöbb szakon a ponthatárt a jelentkezők száma és pontszáma határozza majd meg - elvileg az, aki eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be egészen addig, amíg be nem telik a szakos kapacitás (a szakra felvehető teljes létszám). Az intézmények ugyanakkor a "minőség védelme" érdekében magasabb ponthatárt is húzhatnak a támogatott képzésen.
Negyvenegy szakon, köztük a gazdasági alapszakokon és a kommunikáció alapképzésen 2013 óta központi pohthatárt határoznak meg. Azonban ez is csak minimum, amelytől az intézmény magasabb limitet is húzhat. A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg, a 41 szakét pedig itt találjátok.
| Hogyan válasszatok egyetemi-főiskolai szakot? |
| Felvételi követelmények, ponthatárok, állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzés, karrier és fizetés, nyílt napok, tantárgyak, vizsgák - itt minden fontos infót megtaláltok, amelyre a szakválasztáshoz szükségetek lehet. |
2016-ban már több szakra is kötelező az emelt szintű érettségi, sőt, több helyen már nem is csak egy tantárgyból. A listát, hogy hol és mi az elvárt, itt találjátok.
Sok szakra csak 2016-ban felvételizhettek utoljára, a kormány ugyanis 2017-től több szakot megszüntet, ezek listáját itt találjátok. Hogy milyen változások várnak még rátok, megnézhetitek itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
