Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A középszintű matekérettségi első részének megoldásait itt, a második rész megoldásait itt, a válaszható feldadatok megoldásait pedig itt találjátok.
Túry Gergely
Nem volt rossz. A feladatok jók voltak szerintem.
Az emelt szintű matematikaérettségi első feladata egy kétismeretlenes logaritmikus egyenletrendszert és egy trigonometrikus másodfokú egyenletet tartalmazott, tehát két algebrai feladatot. Máté elmondása szerint ez egy korrekt és jól megoldható feladat volt.
A második feladatban egy vonat átlagsebességét kellett kiszámolni megadott adatok alapján, majd a második részében egy megadott számhalmaz elemeivel kellett műveleteket végezni (módusz, medián, hiányzó elem kitalálása).
A harmadik feladat egy geometriai feladat volt, különböző körök, azok átmérőivel és sugaraival kapcsoaltban kellett számolgatni.
Ez mát nem volt annyira vicces, pepecselős volt, és kevés pont járt rá. Körülbelül annyit kellett írni négy pontért, mint a második feladatrészben nyolcért. Ebből a szempontból kicsit nehezebb volt.
A negyedik feladatnak egy koordinátageometriai feladatot kaptak a diákok, amiről Máté így nyilatkozott:
Meglepő volt! Szintén egy nagyon pepecselős feladatról beszélünk, ami olyan lexikai tudást számonkérő anyagrészre kérdezett rá, amivel kapcsolatban születhettek jó meg rossz megoldások is. Nagyon sok volt vele a munka, és jóval szárazabb és gépiesebb volt, mint a többi.
Az ötödik feladatban számelméletiet kaptak, oszthatóságokat kellett meghatározni. A hatodik pedig valószínűségszámítás volt egy logaritmikus egyenlőséggel.
A hetedik feladat térfogatszámítást tartalmazott. Az egyik részében területminimumot kellett meghatározni, tehát kellett deriválni is.
A nyolcadik feladatot én kihagytam. Az valami gráfelmélet lehetett. Szerintem nagyon nagyon sokan azt hagyták ki. (A kilenc feladatól egyet kihagyhatunk.)
A kilencedik pedig ismét egy valószínűségszámításos feladat volt.
Összességében az összbenyomásom az volt, hogy sok szempontból finomítottak. A második feladatrésznek a nagyon nehéz feladatai helyett most inkább gondolkodtató, tudást is számonkérő feladatok adtak. Az első feladatrész viszont tényleg hihetetlneül pepecselős volt. Gyakorláskor általában hetven perc ment el az első rész feladataira, most, élesben több mint másfél óra volt, mire azokat megcsináltam. És nem is volt annyira egyszerű, mint szokott lenni. Ami mindenképpen pozítívum, hogy integrálásból és deeriválásból tényleg olyat kértek csak, amit mindeki tanult és valószínűségszámításból is világosabban votlak megfogalmazva a feladatok, mint az előző években.
Köszönjük az interjút Máténak!
