Hogyan kell elérni a minimumponthatárt a felvételin?

Legalább hány pontot kell szereznetek 2016-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani?

  • Eduline
Shutterstock

Azt hallottam, hogy idén nem emelik a minimumponthatárt. De hogyan kell kiszámolnom a pontokat? Ebbe beleszámít a nyelvvizsgáért kapott pont is?

2016-ban nem kerülhet be állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre az, aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt. Tavaly változtak a számítási szabályok. Korábban a tanulmányi és az érettségi pontokon kívül csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat lehetett beszámítani, a 2015-ös felvételi óta azonban ezek mellett a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pluszpontokat is hozzáadhatjátok a pontszámhoz. A felsőoktatási szakképzéseken maradt a korábbi rendszer. Ilyen lesz a 2016-os egyetemi felvételi: minden fontos infó egy helyen

2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezzel az eredménnyel be is fogtok kerülni: a szak ponthatára annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér be a szakos kapacitásba.

41 szakon most is húztak központi ponthatárt, a listát itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu