Hová kerül az a sok papír?

Az elekronikusan, illetve postán beérkező jelentkezéseket az Educatio Nonprofit Kft. dolgozza fel: februártól augusztusig, a keresztféléves, az általános és a pótfelvételi idején körülbelül hetven ember dolgozik a több mint egymillió dokumentum feldolgozásán.

Míg 2008-ban a felvételizők mindössze 13 százaléka jelentkezett elektronikusan, 2014-re az arányuk 97 százalékra nőtt. A "papíros" jelentkezők számának visszaesése miatt jövőre már csak elektronikusan lehet felvételizni. Persze még így is bőven van munka: ahogy az ELTEvízió videójából kiderül, az Educatio munkatársai a jelentkezési és a hitelesítő adatlapok beérkezése után jó néhány napig borítékokat bontogatnak, utána pedig minden adatlapot egyesével átnéznek és beszkennelnek.

Később ellenőrzik, hogy beérkeztek-e a pontszámításhoz szükséges dokumentumok, és megfelelő-e a formátumuk – például hogy minden oldalt beszkennelt-e a jelentkező, és szerepel-e rajtuk a felvételi azonosító. Semmilyen információ nem kerülhet ki: az adatfeldolgozóknak egy titoktartási szerződést is alá kell írniuk, a terembe pedig, ahol a munka folyik, csak kártyával lehet belépni.

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

Most még senki nem tudhatja biztosan, bekerül-e a kiválasztott szakra (legfeljebb sejthet ezt-azt), az egyetemre, főiskolára jelentkezőket ugyanis július 10. után rangsorolják, amikor már az összes bizonyítvány, igazolás beérkezett, és aki akarta, módosította a megjelölt szakok sorrendjét.

Azt, hogy milyen pontszámmal lehet bekerülni egy adott képzésre – annak a tizenhat népszerű szaknak a kivételével, amelyen az idén is központi ponthatárt határoztak meg -, az intézmény által meghatározott kapacitás és a jelentkezők száma, illetve pontszáma dönti el. A szakos kapacitás, amelyet a felvi.hu-n, az adott szaknál tudtok megnézni, azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges formára minimum, illetve maximum hány hallgató kerülhet be.

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára és képzésre. Ha az adott szakon már beteltek a férőhelyek, a többieket a második helyen megjelölt képzésre veszik fel.

És hogy mit mutat a ponthatár? Ha például az ELTE anglisztika szakára 230 hallgatót vehetnek fel, a ponthatár a 230. jelentkező pontszáma lesz. Mely egyetemeken, főiskolákon a legnagyobb a túljelentkezés? Itt nézhetitek meg, a nagy egyetemek kapacitásszámait pedig itt találjátok.

Csak egy szak maradhat

Függetlenül attól, hogy hány képzést jelölt meg, mindenki csak egy szakra kerülhet be. A felvételi algoritmus az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – itt a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő. Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be.