Napokkal a vizsga előtt ismerték a matek- és a magyarérettségi feladatait, tételcímeit a rendszerváltás évében érettségiző diákok - a Moszkva tér című film alapjául szolgáló botrány vége az lett, hogy az érettségi helyett az év végi jegyet kapták meg a végzősök. Öt film, amit minden érettségizőnek meg kell néznie - itt olvashatjátok el filmajánlónkat.

A kilencvenes években is több botrány zavarta meg az érettségit: 1990-ben egy napilap hozta nyilvánosságra a magyartételeket, 1993-ban a francia- és a spanyolteszteket egy szegedi iskolában idő előtt bontották fel, így ezek helyett a diákoknak újat kellett írniuk.

1995-ben a kaposvári gimnáziumokba nem megfelelő dolgozatok érkeztek meg: az egy nappal későbbi tételeket küldte el az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, emiatt az iroda vezetőjének távoznia is kellett. 1998-ban a Rádió1-en beolvasták a matekérettségi megoldásait - csakhogy ezt rögtön a feladatok kihirdetése után tették.

2003-ban történt a legérthetetlenebb eset: egy miskolci szakközépiskolában egy héttel hamarabb íratták meg a német- és franciaérettségit. A baki miatt 376 iskola több mint 9000 diákjának kellett új feladatsort gyártani.

2005-ben budapesti, győri és pécsi középiskolásoknak sikerült megszerezniük a feladatsorokat. A matekérettségit érvénytelenítették is, több tárgyból pedig új feladatsorokat írtak - ez negyedmilliárd forintjába került az államnak. Aki matematikából felvételizett, pórul járt, nekik mindenképpen újra kellett írniuk a tesztet. A többiek választhattak, az év végi osztályzatukat is elfogadhatták. Bár három diákot meggyanúsítottak, a nyomozást végül megszüntették.

Azóta szigorítottak a szabályokon: a feladatsorok digitális változatait titkosított adatcsatornán küldik a nyomdába, a kinyomtatott tesztlapokat pedig csak az érettségi reggelén kapják meg az iskolaigazgatók.

Lefizetett iskolaigazgatók, bekamerázott termek

Romániában sem volt botránymentes az elmúlt pár év. 2010 decemberében két iskolaigazgatót ítéltek két év börtönre: busás fizetséget kaptak a diákoktól azért, hogy a feladatlapokat kitöltött tesztlapokra cseréljék. Egyikük 2,6 millió forintnak megfelelő összeget tett zsebre. Cigarettásdobozban adták át a kenőpénzt a tanároknak a román érettségin.

A következő évben jött a vasszigor. Több teremben térfigyelő kamerákat helyeztek el, a csalókat pedig nemcsak a két következő időszak vizsgáitól is eltiltották - így is több mint kétszázan buktak le.

Abban az évben a diákok fele megbukott (többségük matekból és románból), nyolcvanezren fellebbeztek az eredmények miatt. 2012-ben tovább szigorítottak a szabályokon, ekkor már minden termet bekameráztak, a diákoknak pedig megtiltották, hogy szótárat, tankönyvet vagy jegyzetet vigyenek be, sőt a karórákat is elvették. Persze így is volt, akit ki kellett zárni, egy diákot például azért, mert az ismerőse telefonon diktálta neki az eredményeket. És itt még nincs vége: 2013-ban újabb kenőpénzbotrány robbant ki.

Botrány botrány hátán

2012 zavaros év volt Nagy-Britanniában. Előző év decemberében több tanár bizonyította, hogy - szó szerint - bármit megtenne tanítványaiért: egyenként több mint 70 ezer forintnak megfelelő összeget fizettek a vizsgaközpontok dolgozóinak, hogy az írásbeli előtt megszerezhessék a feladatokat, sőt az egyik vizsgakérdést még az internetre is feltették. Egyik kollégájuk leplezte le a csalókat.

Ugyanebben az évben a diákok szúrták ki, hogy a szövegértési feladatlap szóról szóra megegyezik a 2009-es érettségivel. Jött a június, amikor a GCSE-vizsgákat olyan szigorúan osztályozták, hogy igazgatók százai követelték a ponthatárok módosítását. Végül 45 ezer diák ismételhette meg részben vagy teljesen a vizsgát.

Szintén júniusban, a newcastle-i Kenton Schoolban tévedésből csaltak a diákok: tanáruk javaslatára használták egy könyv fénymásolatát, holott azt nem lehetett volna. A diákoknak meg kellett ismételniük a vizsgát, az iskolaigazgató pedig bocsánatot kért tőlük.