Csak ezekben az esetekben ingyenes az őszi érettségi

Ősszel érettségizni drága mulatság: egyetlen emelt szintű vizsga díja már meghaladja a 70 ezer forintot.

Ha az október–novemberi vizsgaidőszakban szeretnétek vizsgát tenni, a jelentkezést legkésőbb szeptember 5-ig kell leadni. Fontos azonban tudni, hogy nem mindenki vizsgázhat térítésmentesen.

Itt találjátok a 2025-ös őszi emelt érettségi fő tantárgyainak tételcímeit

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi – az intézmény fenntartójától függetlenül – kizárólag két esetben ingyenes:

  1. Tanulói jogviszony alatt (szakképzésben tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban) az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.
  2. Az adott tárgyból, a bizonyítvány megszerzése előtt, tanulói jogviszonyban tett első sikertelen érettségi vizsga javító- vagy pótló vizsgája.

Ha egyik kategóriába sem tartoztok, minden vizsgáért külön díjat kell fizetni. Az ár attól függ, hogy közép- vagy emelt szintű érettségit tesztek.

Ennyit kell fizetni az érettségi vizsgákért 2025-ben:

  • a középszintű érettségi vizsgák vizsgadíja: tárgyanként 44 ezer forint
  • az emelt szintű érettségi vizsgák vizsgadíja: 73 ezer forint

Abban az esetben, ha a határidő előtt írásban visszavonjátok a jelentkezéseteket a fogadó intézménynél, akkor visszakaphatjátok a befizetett vizsgadíjat az Oktatási Hivataltól.

A határidő lejárta után a jelentkezést azonban már nem lehet visszavonni vagy módosítani, és a vizsgadíjat sem térítik vissza.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.