Meghirdetett szakok, alkalmassági vizsga, ponthatárhirdetés - itt van még egyszer minden a 2025-ös pótfelvételiről

Augusztus 7-én lejár a pótfelvételi jelentkezési határideje. Még egyszer összeszedtük mindent, hogy semmi ne maradjon le, érvényes legyen a jelentkezésetek és a szeptembert remélhetőleg valamelyik egyetemen kezdhessétek.

  • Székács Linda

Mindössze egy hét állt a pótfelvételizők rendelkezésére, hogy a meghirdetett, zömében önköltséges szakok közül kiválasszák azt az egyet, ami szimpatikus nekik, és arra hiánytalan leadják a jelentkezésüket.

Mint ahogyan arról többször is írtunk, a pótfelvételin csak azok felvételizhetnek, akik

  • az általános felvételi eljárás során nem jelentkeztek,
  • vagy azon egyetlen megjelölt képzésre sem jutottak be.

A pótfelvételi során mindössze egy egyetem egyetlen képzésére lehet jelentkezni. A meghirdetett szakokat itt nézhetitek meg.

Mindent egyszerre kell feltölteni

A határidő rövidsége miatt a jelentkezéshez és a pontszámításhoz, valamint az intézményi pontokhoz szükséges dokumentumokat a jelentkezéssel egyidejűleg kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Hiánypótlásra lehetőség ebben az esetben nincs.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, képzési területenként hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg

Hitelesíteni kell

Ahhoz, hogy érvényes legyen a jelentkezés, azt hitelesíteni kell. Ezt az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazásban lehet megtenni.

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Egyes szakokon - például pedagógusképzések esetében - a pótfelvételizőknek is kell alkalmassági vizsgát tenni. Ezeknek az időpontjait a Felvi szerint az egyetemek honlapján, a meghirdetésekben közlik. Külön értesítés vagy behívólevél nem jön róla, ezért érdemes körültekintőnek és alaposnak lenni, a vizsga időpontját pedig feljegyezni,

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A pótfelvételi ponthatárait várhatóan augusztus 27-én fogják nyilvánossgra hozni a felvi.hu-n, illetve itt az Eduline-on is beszámolunk majd arról, hogyan alakulnak a pontszámok egyes képzéseken.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.