Pótfelvételi: tavaly ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb szakokon

Volt olyan önköltséges szak, ahova 410 pont kellett a 2024-es pótfelvételin.

Már csak néhány nap, és augusztus 7-én véget ér az idei pótfelvételi is. Bár a legtöbb egyetem önköltséges képzéseket hirdetett  meg, de azért - még ha kevesebbet is - állami ösztöndíjas szakok közül is válogathatnak a diákok.

A 2025-ös általános felvételi eljárásban is a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing valamint a pszichológia alapszak volt a legnépszerűbb, ezután nem meglepő, hogy a pótfelvételin több egyetem is indít, igaz önköltséges formában ilyen képzést.

Pont emiatt megnéztük, hogy a tavalyi pótfelvételin ezeken a szakokon milyen ponthatárokat húztak a felsőoktatási intézmények.

gazdálkodási és menedzsment

  • ELTE (ANK): 351
  • DE (ANK): 265
  • BGE (ANK): 274
  • Corvinus (ANK): 410

pszichológia

  • IBS (ANK, angol nyelven): 359
  • PTE (ANK, angol nyelven): 386

kereskedelem és marketing

  • ELTE (ANK): 372
  • ÓE (ANK): 275
  • PE (ANK): 264

Az adatokból látszik, hogy a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapképzésére még a pótfelvételin önköltségesen is 410 pontra volt szükség, de a Debreceni Egyetemre ugyanerre a szakra már 265 ponttal is be lehetett kerülni. A pszichológia alapszakhoz minimum 359 ponttal, a kereskedelem és marketing alapképzéshez pedig legalább 264 ponttal lehetett bejutni.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.