Pótfelvételi 2024: ezekre a szakokra kettes-hármas érettségivel is be lehetett jutni

Kihirdették a pótfelvételi ponthatárait, volt olyan szak, amire már 114 ponttal be lehetett kerülni.

17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetem képzésére. A pótfelvételizők 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

Míg egyes szakokon akár 400 pontot is el kellett érni a sikeres felvételihez, találtunk olyan képzéseket is, ahol nem igazán kellett megerőltetnie magukat a jelentkezőknek.

A Dunaújvárosi Egyetemen az önköltséges nappali tagozatos alapképzések közül:

  • kommunikáció-és médiatudomány: 136 pont
  • műszaki menedzser:130 pont
  • gazdaságinformatikus: 131 pont

kellett a bejutáshoz.

Az Edutus Főiskolán is csak 132 pontra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tagozatos kereskedelem és marketing szakra.

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán sem voltak megugorhatatlanok a ponthatárok: a levelező, önköltséges kereskedelem marketing szakhoz csak 114 pont kellett, de ugyanennél a szaknál a nappali tagozathoz 160 ponttal is be lehetett jutni, de a levelező önköltséges:

  • emberi erőforrások: 134 pont
  • gazdaságinformatikus: 126 pont
  • nemzetközi gazdálkodás.163 pont
  • pénzügy és számvitel: 146 pont

is elég volt a felvételhez.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen már egy fokkal magasabb pontszámra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tanítói szakra, itt 200-nál húzták meg a ponthatárt.

Ezekre a szakokra még az új pontszámítás szerint is erős kettes vagy gyenge hármas eredményekkel be lehetett kerülni.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.