Beporzás, kromoszómák és hajszálgyökerek - ilyen feladatokat kaptak a diákok biológiából középszinten

Kedden az írásbelik a biológiával folytatódtak. Mutatjuk, milyen témakörök kerültek elő a középszintű biológiaérettségin.

A diákok a középszintű biológiaérettségin többek között az alábbi témákból kaptak kérdéseket:

  • hazai életközösségek
  • hajszálgyökerek
  • beporzás
  • szarvasmarha
  • szem
  • kromoszómák

    A biológiaérettségin középszinten 9 feladatot kell a tanulóknak 150 perc alatt megoldaniuk, melyek több alkérdésből állnak.

    A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

    • egyszerű választás;
    • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
    • többféle asszociáció;
    • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
    • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
    • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
    • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
    • egyszerű számítások

    A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

    Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.