Beporzás, kromoszómák és hajszálgyökerek - ilyen feladatokat kaptak a diákok biológiából középszinten

Kedden az írásbelik a biológiával folytatódtak. Mutatjuk, milyen témakörök kerültek elő a középszintű biológiaérettségin.

A diákok a középszintű biológiaérettségin többek között az alábbi témákból kaptak kérdéseket:

  • hazai életközösségek
  • hajszálgyökerek
  • beporzás
  • szarvasmarha
  • szem
  • kromoszómák

    A biológiaérettségin középszinten 9 feladatot kell a tanulóknak 150 perc alatt megoldaniuk, melyek több alkérdésből állnak.

    A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

    • egyszerű választás;
    • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
    • többféle asszociáció;
    • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
    • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
    • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
    • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
    • egyszerű számítások

    A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

    Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

     

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.