Családi pótlék érettségi után: kinek jár és kinek nem?

Mutatjuk, hogy érettségi után kik jogosultak a családi pótlékra és kik nem.

Bár nem nagy összegről van szó, de azt jó tudni, hogy a családi pótlék iskolás gyerek esetében egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár. Ezt követően a támogatást csak addig folyósítják, ameddig a diák köznevelési vagy szakképző intézménybe jár, vagyis a jogosultság a tanév végéig tart.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Ha mondjuk gimnbáziumból a diák érettségi  egyetemre, főiskolára megy, akkor júliustól már nem jogosult a szülő a családi pótlékra. Fontos, hogy ez azonban ez nem törlődik automatikusan. A sikeres érettségi után a szülőnek be kell jelentenie a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál.

Ha azonban a diák a szakképzésben tanul például technikumban, és az érettségi után ott marad az iskolában nappali tagozaton, hogy szakmát szerezzen, akkor annak a tanévnek a végéig jár a támogatás, amikor a tanuló betölti a 20-at, ha SNI-s akkor pedig a 23-at.

A családi pótlék összege egyébként 2008 óta változatlan.

  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.