Családi pótlék érettségi után: kinek jár és kinek nem?

Mutatjuk, hogy érettségi után kik jogosultak a családi pótlékra és kik nem.

Bár nem nagy összegről van szó, de azt jó tudni, hogy a családi pótlék iskolás gyerek esetében egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár. Ezt követően a támogatást csak addig folyósítják, ameddig a diák köznevelési vagy szakképző intézménybe jár, vagyis a jogosultság a tanév végéig tart.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Ha mondjuk gimnbáziumból a diák érettségi  egyetemre, főiskolára megy, akkor júliustól már nem jogosult a szülő a családi pótlékra. Fontos, hogy ez azonban ez nem törlődik automatikusan. A sikeres érettségi után a szülőnek be kell jelentenie a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál.

Ha azonban a diák a szakképzésben tanul például technikumban, és az érettségi után ott marad az iskolában nappali tagozaton, hogy szakmát szerezzen, akkor annak a tanévnek a végéig jár a támogatás, amikor a tanuló betölti a 20-at, ha SNI-s akkor pedig a 23-at.

A családi pótlék összege egyébként 2008 óta változatlan.

  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István