Ilyen pontokkal lehetett bejutni a legnépszerűbb bölcsész szakokra a 2024-es felvételin

248 ponttól 460-ig bármi játszott.

  • Rodler Lili

Akik idén fognak érettségizni, azoknak már kell lennie egy elképzelésnek arról, hogy milyen irányba szeretnének majd továbbtanulni, hiszen hamarosan meg kell jelöljék az általuk kiválasztott egyetemeken az adott képzéseket. A felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint ellenében. Ehhez szeretnénk egy kis útmutatással szolgálni, ha a legnépszerűbb bölcsészképzések valamelyike foglalkoztat benneteket.

A 2024-es felvételi időszakban összesen 9663-an jelöltek meg első helyen valamilyen bölcsészképzést az összes jelentkező közül, ami 120 990 ember volt. Mutatjuk a legnépszerűbb nappali képzésű szakok állami ösztöndíjas ponthatárait:

pszichológia

  • ELTE: 453 pont
  • PPKE: 460 pont
  • SZTE: 446 pont
  • PE: 366 pont

anglisztika

  • ELTE: 329 pont
  • EKKE: 357 pont
  • PTE: 333 pont
  • SZTE: 385 pont

közösségszervezés

  • ELTE: 344 pont
  • PTE: 317 pont
  • DE: 352 pont
  • SZE. 255 pont

szabad bölcsészet

  • ELTE: 350 pont
  • PPKE: 302 pont
  • SZTE: 371 pont
  • DE: 362 pont

történelem

  • PTE: 248 pont
  • PPKE: 337 pont
  • SZTE: 368 pont
  • ME: 305 pont

A döntésben nem csak a ponthatárok segíthetnek. Érdemes lehet az adott egyetem nyílt napjára is elmennetek.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.