Ezek a legnépszerűbb bölcsészképzések az idei felsőoktatási felvételiben

Mutatjuk azokat a bölcsészképzéseket, amik a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzották.

  • Székács Linda

9663 - ennyien jelöltek meg első helyen valamilyen bölcsészképzést az idei felsőoktatási felvételiben.

Az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint idén összesen 120 990-en szeretnének bekerülni valamelyik magyar felsőoktatási intézmény szeptemberben induló képzésére. Az öt legnépszerűbb alapszak a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus.

Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem.

Az öt legépszerűbb bölcsészképzés az elsőhelyes jelentkezések alapján az idei felvételiben a következő:

  • pszichológia (4948)
  • anglisztika (1060)
  • közösségszervezés (913)
  • szabad bölcsészet (444)
  • történelem (435)

Fontos kiemelni, hogy ennél valószínűleg jóval többen jelentkeztek ezekre a szakokra, hiszen csak a pszichológia alapszakra mintegy 20 254 jelentkezést adtak le, idén azonban az Oktatási Hivatal azt nem közölte, hogy összesen hányan jelentkeztek a jelentkezési listájuk valamelyik helyén (tehát nem első helyen) egy adott képzésre.

A felvételizőknek egyébként hamarosan ismét teendőik lesznek. Legkésőbb március 25-én indul a felvételi ügyintézési időszaka, melynek során lehetőség lesz többek között egyszeri sorrendmódosításra, dokumentumfeltöltésre és hiánypótlásra.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.