Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai. Mutatjuk, melyik három bölcsészdiplomával kerestek a legjobban a 2020/21-es tanévben végzettek.
Míg a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a keleti nyelvek és kultúrák, az újlatin nyelvek és kultúrák és a pszichológia volt a három legjobban fizető bölcsészdiploma, addig a 2020/21-es tanévben végzettek esetében már három teljesen más képzettség áll a lista elején.
Az első helyet bruttó 448 664 forintos átlagfizetéssel 2023-ban a germanisztika szerezte meg. Azok a frissdiplomások, akik ezen a szakon végeztek a diplomaszerzésük után átlagosan 1,5 hónap alatt helyezkedtek el, jellemzően valamilyen ügyintézői vagy adminisztrátori területen. Diplomás munkát a végzettek körülbelül 60 százaléka végez.
A legtöbb germanisztika szakos diplomás egyébként a 2020/21-es tanévben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki, amit a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem követ. A szakon végzettek 41 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, többségében a Szegedi Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen.
A második legjobban fizető bölcsészdiploma 2023-ban az anglisztika volt bruttó 394 664 forintos átlagjövedelemmel. A legtöbben szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről és a Debreceni Egyetemről kerültek ki, akik a végzés után kicsivel több mint 2 hónap alatt helyezkedtek el. 43 százalékuk a továbbtanulást választotta, számukra a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem voltak a legnépszerűbb intézmények, akik viszont az elhelyezkedés mellett döntöttek valamilyen adminisztrátori vagy ügyintézői pozíciót választottak. Diplomás munkörben a végzettek körülbelül fele tudott elhelyezkedni.
Az anglisztikától mindössze néhány forinttal lemaradva a harmadik legjobban fizető bölcsészdiploma pedig a szlavisztika lett bruttó 394 659 forintos átlagfizetéssel. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen szerezték meg a diplomájukat, később pedig többségében irodai adminisztrátorokként helyezkedtek el körülbelül 2,2 hónappal a végzésük után. Diplomás munkát egyébként a végzettek 33 százaléka végez. A továbbtanulást 57 százalékuk választotta a Pécsi Tudományegyetemen vagy az ELTE-n.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
