Ezek voltak a legjobban fizető bölcsészdiplomák 2023-ban

Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai. Mutatjuk, melyik három bölcsészdiplomával kerestek a legjobban a 2020/21-es tanévben végzettek.

  • Székács Linda

Míg a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a keleti nyelvek és kultúrák, az újlatin nyelvek és kultúrák és a pszichológia volt a három legjobban fizető bölcsészdiploma, addig a 2020/21-es tanévben végzettek esetében már három teljesen más képzettség áll a lista elején.

Az első helyet bruttó 448 664 forintos átlagfizetéssel 2023-ban a germanisztika szerezte meg. Azok a frissdiplomások, akik ezen a szakon végeztek a diplomaszerzésük után átlagosan 1,5 hónap alatt helyezkedtek el, jellemzően valamilyen ügyintézői vagy adminisztrátori területen. Diplomás munkát a végzettek körülbelül 60 százaléka végez.

A legtöbb germanisztika szakos diplomás egyébként a 2020/21-es tanévben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki, amit a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem követ. A szakon végzettek 41 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, többségében a Szegedi Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen.

A második legjobban fizető bölcsészdiploma 2023-ban az anglisztika volt bruttó 394 664 forintos átlagjövedelemmel. A legtöbben szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről és a Debreceni Egyetemről kerültek ki, akik a végzés után kicsivel több mint 2 hónap alatt helyezkedtek el. 43 százalékuk a továbbtanulást választotta, számukra a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem voltak a legnépszerűbb intézmények, akik viszont az elhelyezkedés mellett döntöttek valamilyen adminisztrátori vagy ügyintézői pozíciót választottak. Diplomás munkörben a végzettek körülbelül fele tudott elhelyezkedni.

Az anglisztikától mindössze néhány forinttal lemaradva a harmadik legjobban fizető bölcsészdiploma pedig a szlavisztika lett bruttó 394 659 forintos átlagfizetéssel. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen szerezték meg a diplomájukat, később pedig többségében irodai adminisztrátorokként helyezkedtek el körülbelül 2,2 hónappal a végzésük után. Diplomás munkát egyébként a végzettek 33 százaléka végez. A továbbtanulást 57 százalékuk választotta a Pécsi Tudományegyetemen vagy az ELTE-n.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.