Akár 700 ezer forintot is elkérhetnek az egyik legnépszerűbb szak önköltséges képzéséért

200 ezer forintos képzést alig találni, átlagosan 300-400 ezer forintot kell félévente fizetni a tandíjakért. Megnéztük, mennyit kell fizetnie azoknak a frissen felvett hallgatóknak, akik a nappali alapképzésüket önköltséges formában fogják végezni szeptembertől az egyetemen.

120 990 jelentkező közül 90 334-en nyertek felvételt idén a felsőoktatásba. Az előző évhez hasonlóan idén is a legtöbb jelentkezést a gazdálkodási és menedzsment alapszakra adták le. Azonban míg tavaly a kereskedelem és marketing volt a második legnépszerűbb, idén a pszichológia jött fel a helyére.

Ponthatárok 2024

Ennyibe kerül egy félév önköltséges összege a legnépszerűbb szakokon 2024-ben:

gazdálkodási és menedzsment

  • CORVINUS: 700.000 Ft
  • BGE-PSZK: 410.000 Ft
  • BME-GTK: 300.000 Ft
  • ME-GTK: 250.000 Ft

pszichológia

  • DE-BTK: 300.000 Ft
  • ELTE-PPK: 300.000 Ft
  • KRE-BTK: 300.000 Ft
  • PTE-BTK: 300.000Ft

jogász

  • ELTE-ÁJK: 390.000 Ft
  • PPKE-ÁJK: 385.000 Ft
  • PTE-JÁK: 300.000 Ft
  • SZTE-JÁK: 300.000 Ft

ápolás és betegellátás (ápoló)

  • DE-ETK: 300.000 Ft
  • KRE-GESZK: 300.000 Ft
  • PTE-ETK: 300.000 Ft
  • SE-ETK: 300.000 Ft

kereskedelem és marketing

  • BGE-KKK: 430.000 Ft
  • METU-ÜKT: 449.000 Ft
  • ELTE-GTK: 350.000 Ft
  • OE-KGK: 321.000 Ft
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.