Már elérhetőek a 2025-ös egyetemi pontszámítási szabályok

Ezt az oldalt érdemes lesz böngészni, ha jövőre felvételiztek.

  • Székács Linda

Hogyan számolják a felvételi pontokat a 2025-ben induló képzéseken?

Már erre a kérdésre is választ kaphattok a Felvi.hu "Pontszámítás 2025" nevű felületén, ahol kiválaszthatjátok, hogy milyen szakra, és melyik egyetemre szeretnétek jelentkezni a jövő évi felvételin, ezt követően pedig láthatjátok, hogy,

  • mik az érettségi pontot adó tárgyak,
  • hogyan számolják a tanulmányi pontokat, és
  • milyen intézményi pontokat ad 2025-ben a kiválasztott egyetem.
A felsoroltak közül az intézményi pontok azért is fontosak, mert az új pontszámítási szabályok szerint az intézményi pontok rendszeréről 2024-től az egyetemek saját maguk dönthetnek. Maguk dönthetitek el tehát, hogy pontosan mire és hány pontot adnak, a listák pedig akár évről évre bővülhetnek is.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István