"Mintha közepet írtam volna" - nagyon könnyű volt az emelt szintű angolérettségi a diákok szerint

Szokványos szövegek, szokványos feladatok - így jellemzik a diákok a csütörtöki emelt szintű angolérettségit,

  • Székács Linda

"Három rossz után végre egy tantárgy, amiből sikerélményem volt" - így vette fel a telefont a 18 éves Zsombor az emelt szintű angolérettségi után.

Míg az elmúlt napok tantárgyaiból; magyarból, matekból és töriből jellemzően 2-6 ezren vizsgáztak emelt szinten, addig angolból összesen 20 824 diák adott számot magasabb szintén a tudásáról a 34 491 középszinten érettségiző diák mellett.

A 13:00-kor befejeződött vizsga ugyanúgy négy részből épült fel, mint a középszintű érettségi, azzal a különbséggel, hogy ezek megoldása - értelemszerűen - magasabb szintű nyelvtudást igényelt, és emiatt több időt is kaptak a vizsgázók. A szövegértést 70, a nyelvhelyességet 50, a hallott szövegértést 30, az íráskészség feladatrészt pedig 90 perc alatt kellett megoldaniuk. Ezek mindegyikével maximum 30 pontot szerezhettek, így tehát az írásbeli vizsga összesen 120 pontos.

Az emelt szintű vizsgáról az Eduline által megkérdezett diákok boldogan jöttek ki; úgy vélik, az meglepően (már-már túlságosan is) könnyű volt. Néhányuk egyenesen unatkozott a vizsgarészek között, az egyik diák például az Érettségi 2024 nevű Facebook-csoportban azt írta;

jobban kellett koncentrálnia arra, hogy nehogy elaludjon az unalomtól, mint magára a vizsgára.

Az olvasott szövegértés feladatrészben a diákok találkoztak lyukas szöveggel és igaz-hamis feladatokkal is, amik közül mindet könnyen és gyorsan meg tudták oldani. Az Ócsán érettségizett Odett szerint egyedül a szövegértés utolsó feladata volt egy kicsit gondolkodósabb, ami a mesterséges intelligenciáról szólt.

A lány a nyelvhelyesség részt is nagyon könnyűnek találta. Úgy véli, a korábbi évek feladatsorainál némileg talán könnyebb is volt.

"Aki foglalkozik egy kicsit az angollal, annak nem szabadott, hogy problémát okozzon" - mondta.

A hallás utáni szövegértés feladatrészről ő is és a Budapesten érettségizett Lídia is azt mondták: bár izgultak amiatt, hogy jó minőségű lesz-e a szöveg, szerencsére semmiféle technikai hiba nem volt az érettségi alatt, és a hanganyag minősége, a beszélők akcentusa is teljesen rendben volt. Érthető és könnyű szövegeket kaptak, sőt, az egyik, egy elveszett macskáról szóló hanganyag zenéje még meg is nevettette a vizsgázókat.

Egyes településeken és iskolákban ugyanakkor nem voltak ilyen szerencsések. Vannak, akik azt írják, náluk a laptop, máshol a magnó állt le vagy akadozott.

A vizsga utolsó részében az érettségizőknek itt is leveleket kellett írniuk. Az egyikben egy klubba kellett jelentkezniük, a másodikban pedig egy levélre válaszolva tanácsot adniuk és leírniuk a véleményüket csakúgy, mint a középszintű érettségiben. Ezzeket barátságos témáknak találták, a leveleket pedig mindannyian könnyen és gyorsan megírták.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.