Sok feladat a törökökről, némi aktuálpolitika és trükkös komplex esszé. A diákok többsége boldogan távozott az emelt szintű történelem érettségiről.
"Amikor megláttam a feladatokat, olyan boldog lettem!" - így vette fel a telefont az emelt szintű töriérettségi után a Budapesten élő Lili.
7679 diák fejezte be szerda délután 13:00-kor az emelt szintű történelem érettségit. A vizsgázóknak 240 percük volt arra, hogy - hasonlóképp a középszintű érettségihez - képi, szöveges, térképes vagy grafikonos források segítségével megoldjanak 12 rövid feladatot.
Az emelt szinten érettségiző diákok beszámolói szerint ebben kaptak feladatokat többek között Augustus római császárról, a középkori szerzetesrendekről, Hunyadi János törökellenes mozgalmairól, az I. és II. világháborúról és aktuálpolitikai témakörként a magyar választási rendszerről is.
A Tatabányán tanuló Emília szerint a feladatok összességében könnyűek voltak, míg a budapesti gimnáziumba járó Lili nagyon boldogan számolt be nekünk arról, hogy sok volt a törökökkel kapcsolatos kérdés a feladatok között, amiket ő rengetegszer átnézett, így a feladatok megoldása nem okozott neki gondot.
A Kecskeméten élő Dorka is azt mondta: bár ő egyébként nagyon rossz töriből, és csak kényszerből érettségizett emelten, mert a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment vagy kommunikáció- és médiatudomány szakára készül, a bekerüléshez pedig szüksége van az extra pontokra, nem érzi úgy, hogy az emelt szintű vizsga nehéz lett volna.
"Hasonló volt a korábbi évek feladatsoraihoz"
- jegyezte meg.
A 12 rövid feladat megoldása után az emelteseknek is esszéket kellett írniuk, a rövid és a hosszú esszék után azonban nekik egy komplex esszéhez is hozzá kellett fogni, ami lehetett korszakokon átívelő vagy összehasonlító esszé.
A lányok beszámolói szerint emelten ezek közül az esszétémák közül választhattak:
A rövid esszé terjedelme emelt szinten 110-130 szó, a hosszú esszé terjedelme 240-290 szó, a komplexé pedig 290-340 szó.
A témáknak Emília, Lili és Dorka is mindannyian örültek. Emília és Dorka a hűbéri rendszert és Trianont választották, Lili viszont az I. világháborút és a reformkort. Ezeket a források segítségével mindannyiuk szerint viszonylag könnyen ki lehetett dolgozni.
A komplex esszék esetében viszont a korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról egyiküknek sem volt szimpatikus, így inkább mindannyian I. Károly és Hunyadi Mátyás összehasonlítását választották. A feladatleírás azonban itt egy kicsit trükkös lehet, I. Károly vegyesházi uralkodót ugyanis inkább Károly Róbertként ismerjük. Remélhetőleg senki sem keverte össze őt I. (Nagy) Károly frank uralkodóval.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
