Magyarország választási rendszere és I. Károly az emelt szintű töriérettségin

Sok feladat a törökökről, némi aktuálpolitika és trükkös komplex esszé. A diákok többsége boldogan távozott az emelt szintű történelem érettségiről.

  • Székács Linda

"Amikor megláttam a feladatokat, olyan boldog lettem!" - így vette fel a telefont az emelt szintű töriérettségi után a Budapesten élő Lili.

7679 diák fejezte be szerda délután 13:00-kor az emelt szintű történelem érettségit. A vizsgázóknak 240 percük volt arra, hogy - hasonlóképp a középszintű érettségihez - képi, szöveges, térképes vagy grafikonos források segítségével megoldjanak 12 rövid feladatot.

Az emelt szinten érettségiző diákok beszámolói szerint ebben kaptak feladatokat többek között Augustus római császárról, a középkori szerzetesrendekről, Hunyadi János törökellenes mozgalmairól, az I. és II. világháborúról és aktuálpolitikai témakörként a magyar választási rendszerről is.

A Tatabányán tanuló Emília szerint a feladatok összességében könnyűek voltak, míg a budapesti gimnáziumba járó Lili nagyon boldogan számolt be nekünk arról, hogy sok volt a törökökkel kapcsolatos kérdés a feladatok között, amiket ő rengetegszer átnézett, így a feladatok megoldása nem okozott neki gondot.

A Kecskeméten élő Dorka is azt mondta: bár ő egyébként nagyon rossz töriből, és csak kényszerből érettségizett emelten, mert a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment vagy kommunikáció- és médiatudomány szakára készül, a bekerüléshez pedig szüksége van az extra pontokra, nem érzi úgy, hogy az emelt szintű vizsga nehéz lett volna.

"Hasonló volt a korábbi évek feladatsoraihoz"

- jegyezte meg.

A 12 rövid feladat megoldása után az emelteseknek is esszéket kellett írniuk, a rövid és a hosszú esszék után azonban nekik egy komplex esszéhez is hozzá kellett fogni, ami lehetett korszakokon átívelő vagy összehasonlító esszé.

A lányok beszámolói szerint emelten ezek közül az esszétémák közül választhattak:

  • rövid esszé: hűbéri rendszer vagy I. világháború,
  • hosszú esszé: reformkor vagy Trianon
  • komplex: I. Károly és Hunyadi Mátyás uralkodásának összehasonlítása, vagy korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról

A rövid esszé terjedelme emelt szinten 110-130 szó, a hosszú esszé terjedelme 240-290 szó, a komplexé pedig 290-340 szó.

A témáknak Emília, Lili és Dorka is mindannyian örültek. Emília és Dorka a hűbéri rendszert és Trianont választották, Lili viszont az I. világháborút és a reformkort. Ezeket a források segítségével mindannyiuk szerint viszonylag könnyen ki lehetett dolgozni.

A komplex esszék esetében viszont a korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról egyiküknek sem volt szimpatikus, így inkább mindannyian I. Károly és Hunyadi Mátyás összehasonlítását választották. A feladatleírás azonban itt egy kicsit trükkös lehet, I. Károly vegyesházi uralkodót ugyanis inkább Károly Róbertként ismerjük. Remélhetőleg senki sem keverte össze őt I. (Nagy) Károly frank uralkodóval.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.