Magyarország választási rendszere és I. Károly az emelt szintű töriérettségin

Sok feladat a törökökről, némi aktuálpolitika és trükkös komplex esszé. A diákok többsége boldogan távozott az emelt szintű történelem érettségiről.

  • Székács Linda
Töriérettségi 2024

"Amikor megláttam a feladatokat, olyan boldog lettem!" - így vette fel a telefont az emelt szintű töriérettségi után a Budapesten élő Lili.

7679 diák fejezte be szerda délután 13:00-kor az emelt szintű történelem érettségit. A vizsgázóknak 240 percük volt arra, hogy - hasonlóképp a középszintű érettségihez - képi, szöveges, térképes vagy grafikonos források segítségével megoldjanak 12 rövid feladatot.

Az emelt szinten érettségiző diákok beszámolói szerint ebben kaptak feladatokat többek között Augustus római császárról, a középkori szerzetesrendekről, Hunyadi János törökellenes mozgalmairól, az I. és II. világháborúról és aktuálpolitikai témakörként a magyar választási rendszerről is.

A Tatabányán tanuló Emília szerint a feladatok összességében könnyűek voltak, míg a budapesti gimnáziumba járó Lili nagyon boldogan számolt be nekünk arról, hogy sok volt a törökökkel kapcsolatos kérdés a feladatok között, amiket ő rengetegszer átnézett, így a feladatok megoldása nem okozott neki gondot.

A Kecskeméten élő Dorka is azt mondta: bár ő egyébként nagyon rossz töriből, és csak kényszerből érettségizett emelten, mert a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment vagy kommunikáció- és médiatudomány szakára készül, a bekerüléshez pedig szüksége van az extra pontokra, nem érzi úgy, hogy az emelt szintű vizsga nehéz lett volna.

"Hasonló volt a korábbi évek feladatsoraihoz"

- jegyezte meg.

A 12 rövid feladat megoldása után az emelteseknek is esszéket kellett írniuk, a rövid és a hosszú esszék után azonban nekik egy komplex esszéhez is hozzá kellett fogni, ami lehetett korszakokon átívelő vagy összehasonlító esszé.

A lányok beszámolói szerint emelten ezek közül az esszétémák közül választhattak:

  • rövid esszé: hűbéri rendszer vagy I. világháború,
  • hosszú esszé: reformkor vagy Trianon
  • komplex: I. Károly és Hunyadi Mátyás uralkodásának összehasonlítása, vagy korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról

A rövid esszé terjedelme emelt szinten 110-130 szó, a hosszú esszé terjedelme 240-290 szó, a komplexé pedig 290-340 szó.

A témáknak Emília, Lili és Dorka is mindannyian örültek. Emília és Dorka a hűbéri rendszert és Trianont választották, Lili viszont az I. világháborút és a reformkort. Ezeket a források segítségével mindannyiuk szerint viszonylag könnyen ki lehetett dolgozni.

A komplex esszék esetében viszont a korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról egyiküknek sem volt szimpatikus, így inkább mindannyian I. Károly és Hunyadi Mátyás összehasonlítását választották. A feladatleírás azonban itt egy kicsit trükkös lehet, I. Károly vegyesházi uralkodót ugyanis inkább Károly Róbertként ismerjük. Remélhetőleg senki sem keverte össze őt I. (Nagy) Károly frank uralkodóval.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.