Befejezték a töriérettségit a középszinten vizsgázók. Mutatjuk, hogy mit gondolnak a feladatsorról.
Történelemből középszinten 68 802, emelt szinten pedig 7679 diák adott számot a tudásáról. A középszintű töriérettségi első részében a rövid feladatok többek között a kereszténység elterjedésével, a barokk stílussal és az ipari forradalommal foglalkoztak. A rövid esszé témái idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása volt, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett írniuk az érettségizőknek.
Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.
"A tesztfeladatos rész kicsit húzós volt, de az esszék nagyon barátságosak és könnyűek voltak"
- mondta a Zalaegerszegen érettségiző Eszter, aki szerint a rövid feladatok kicsit nehezebbek voltak, mint, amire számított, nem örült a sok térképnek. Számára a második feladvány volt a legnehezebb, ahol egy vaktérkép és források segítségével kellett felismerni a településeket. A másik reformkori, térképes feladat is kihívást jelentett neki.
A budapesti iskolában érettségiző Fanni szerint a magyarhoz és matekhoz képest könnyű volt a töriérettségi első része, azt az első világháborúhoz kapcsolódó feladatot leszámítva, amiben a nagyhatalmakat kellett felismerni egy forrásrészlet alapján. Fanninak ezt a részt az írásbeli előtt nem sikerült átnéznie, elmondása szerint okozott neki ez a feladat gondot.
Az esszéknél mindketten az Erdélyi fejedelemségről és a második világháborúról írtak, Eszter szerint nagy segítség volt az atlasz, mert rengeteg dolgot talált benne az Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyairól. Hallott olyan diákokról, akik a másik párosítás mellett döntöttek, főleg azért, mert a gazdasági rendszerváltoztatásról több mindent tudtak, mint Erdélyről, viszont szerinte az angol alkotmányos monarchiáról szóló feladat kihívást jelenthetett nekik. Fanni szerint a világháborús esszé teljesen korrekt volt, viszont az Erdélyről szólóhoz kevésbé tudott hozzászólni, de szerencsére a feladatban szereplő forrásokat fel tudta használni a szövegéhez.
"Az első tesztfeladatok korrektek voltak, lefedték a tananyagot, viszont kellett hozzá lexikális tudás"
- nyilatkozta lapunknak Szilveszter, aki egy miskolci gimnáziumban érettségizik. Szerinte a rövid feladatoknál azt kapták, amire számítottak, azonban az atlasz kevés volt ahhoz, hogy jól meg lehessen írni őket.
Az esszékről neki már más véleménye volt, mint az előtte megszólalóknak. Elmondása szerint ugyanis azok közül mindegyik feladat nehéz volt, emellett más típusú feladatokra is számított. Ellentétben a többi megkérdezettől, Szilveszter az angol alkotmányos monarchiát és Magyarország rendszerváltoztatását választotta. Az utóbbinál a diák szerint nehéz volt a diagramokról levonni a következtetéseket, illetve annak történelmi hátterét leírni. Az Erdélyi Fejedelemséget viszont túl komplexnek találta ahhoz, hogy jól meg tudja írni.
A korábbi évekhez képest egy kicsivel könnyebb a középszintű töriérettségi első része az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
