Nem örültek a sok térképnek, az esszékről megoszlanak a vélemények – középszinten vizsgázókat kérdeztünk a töriérettségiről

Befejezték a töriérettségit a középszinten vizsgázók. Mutatjuk, hogy mit gondolnak a feladatsorról.

  • Eduline
Töriérettségi 2024

Történelemből középszinten 68 802, emelt szinten pedig 7679 diák adott számot a tudásáról. A középszintű töriérettségi első részében a rövid feladatok többek között a kereszténység elterjedésével, a barokk stílussal és az ipari forradalommal foglalkoztak. A rövid esszé témái idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása volt, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett írniuk az érettségizőknek.

Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

"A tesztfeladatos rész kicsit húzós volt, de az esszék nagyon barátságosak és könnyűek voltak"

- mondta a Zalaegerszegen érettségiző Eszter, aki szerint a rövid feladatok kicsit nehezebbek voltak, mint, amire számított, nem örült a sok térképnek. Számára a második feladvány volt a legnehezebb, ahol egy vaktérkép és források segítségével kellett felismerni a településeket. A másik reformkori, térképes feladat is kihívást jelentett neki.

A budapesti iskolában érettségiző Fanni szerint a magyarhoz és matekhoz képest könnyű volt a töriérettségi első része, azt az első világháborúhoz kapcsolódó feladatot leszámítva, amiben a nagyhatalmakat kellett felismerni egy forrásrészlet alapján. Fanninak ezt a részt az írásbeli előtt nem sikerült átnéznie, elmondása szerint okozott neki ez a feladat gondot.

Az esszéknél mindketten az Erdélyi fejedelemségről és a második világháborúról írtak, Eszter szerint nagy segítség volt az atlasz, mert rengeteg dolgot talált benne az Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyairól. Hallott olyan diákokról, akik a másik párosítás mellett döntöttek, főleg azért, mert a gazdasági rendszerváltoztatásról több mindent tudtak, mint Erdélyről, viszont szerinte az angol alkotmányos monarchiáról szóló feladat kihívást jelenthetett nekik. Fanni szerint a világháborús esszé teljesen korrekt volt, viszont az Erdélyről szólóhoz kevésbé tudott hozzászólni, de szerencsére a feladatban szereplő forrásokat fel tudta használni a szövegéhez.

"Az első tesztfeladatok korrektek voltak, lefedték a tananyagot, viszont kellett hozzá lexikális tudás"

- nyilatkozta lapunknak Szilveszter, aki egy miskolci gimnáziumban érettségizik. Szerinte a rövid feladatoknál azt kapták, amire számítottak, azonban az atlasz kevés volt ahhoz, hogy jól meg lehessen írni őket.

Az esszékről neki már más véleménye volt, mint az előtte megszólalóknak. Elmondása szerint ugyanis azok közül mindegyik feladat nehéz volt, emellett más típusú feladatokra is számított. Ellentétben a többi megkérdezettől, Szilveszter az angol alkotmányos monarchiát és Magyarország rendszerváltoztatását választotta. Az utóbbinál a diák szerint nehéz volt a diagramokról levonni a következtetéseket, illetve annak történelmi hátterét leírni. Az Erdélyi Fejedelemséget viszont túl komplexnek találta ahhoz, hogy jól meg tudja írni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.