"Teljesen átlagos volt az emelt matek, két óra alatt végeztem"- ilyennek érezték a diákok az emelt szintű matekérettségit

Bár idén sokan számítottak gazdasági feladatokra a matekérettségin, még az emelt szintű feladatsorban sem kerültek elő. Mutatjuk, mennyire találták nehéznek a diákok az emelt matek írásbelit.

Az idei az év az első, amikor az diákok az új 2020-as NAT alapján adnak számot a tudásukról, emiatt a közép-és az emelt szintű matekérettségi is változott, igaz csak a tematikájában, a vizsga szerkezete azonban ugyanolyan maradt.

Idén is a matek írásbeli első részében négy feladatot kellett megoldania az emelt szinten vizsgázóknak, ezek közül pedig három több részkérdést is tartalmazott a feladatlap. A második rész öt, egyenként 16 pontot érő feladatból állt, ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származó problémát kellett a diákoknak a matematika nyelvére lefordítani, majd az ehhez kapcsolódó kérdésekre válaszolni. A második részben azonban az öt feladatból csak négyet kellett megoldaniuk.

"Teljesen átlagos volt az emelt matek, két óra alatt végeztem"

- mondta az Eduline-nak a budapesti gimnazista Áron, akinek ezután még bőven volt ideje átnézni a megoldásait.

Áron hozzátette, hogy a feladatok között szerepelt például, hogy hányan foghattak kezet egy focimeccsen, amit egy gráf segítségével több lépésben ki lehetett számolni. A gúla térfogatának maximalizása pedig egy olyan példa volt a gimnazista szerint, ami a hétköznapi életben, egyes munkakörökben is előfordulhat.  Áron azt viszont érdekesnek találta, hogy bár sokan számítottak gyűjtőjáradékra vagy annuitásra, egyetlen gazdasági feladat sem szerepelt a feladatsorban.

A szintén budapesti gimnazista Benjáminnak egyik feladat sem okozott különösebb nehézséget, bár szerinte az exponenciális függvény inverze többeket meglephetett. A második részben a margitszigeti futók átlagsebességének  kiszámolását is könnyűnek találta, hiszen a megoldáshoz csak egy egyenletrendszert kellett felírni. Benjámin a feladatsort két óra alatt megírta, de kihasználta a hátralévő időt, és még egyszer alaposan átnézte a számításait.

Egy-két apró figyelmetlenségi hibát javítottam, ami nálam azért elő szokott fordulni, így összességében 90 százalék feletti eredményre számítok.

- tette hozzá Benjámin.

Az első részre összesen 51 pontot kaphattak a tanulók, míg a másodikra 64-et, így összesen 115 pontot szerezhetnek az írásbelin. Ha valakinek az írásbeli rosszul sikerült, a szóbelin még javíthat, hiszen emelt szinten mindenkinek kell szóbeliznie is matekból.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.