Hogyan változtak a követelmények az új nat miatt? Milyen számológépet lehet használni az írásbelin? Kinek kell középszinten szóbeliznie is matekból? Összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a középszintű matekérettségiről.
A matekérettségit hagyományosan mindig a második napon (kedden) írják a vizsgázók, amely ebben az évben május 7-re esik. Az idei vizsga azonban más lesz, hiszen a 2020-as nat miatt az új feladatsor a korábbi évekhez képest sokkal inkább valósághoz közelítő, gyakorlati problémákra helyezi a hangsúlyt: egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.
Milyen részei vannak a matekérettséginek középszinten?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatójából kiderül, hogy a középszintű matek feladatsor továbbra is két részre osztható. Az I. részre, amely általában 12 feladatot tartalmaz, 45 percetek van. Nem kell megijednetek, ebben a feladatsorban alapfogalmakat, egyszerű összefüggéseket kérnek számon. Amint azonban letelik az időtök, a feladatlapot a felügyelő tanár összegyűjti, így ezzel a feladatrésszel a későbbiekben már nem foglalkozhattok.
A II. részre már 135 percetek lesz, de itt már nehezebb, összetettebb feladatokat kell megoldanotok. Jó, ha tudjátok, hogy ez feladatlap további két részből áll.
Fontos, hogy a II. rész feladatait tetszőleges sorrendben oldhatjátok meg, így ha elakadtok valamelyiknél, akkor később bármikor visszatérhettek rá.
Segédeszközök a matekérettségin
Az új matekérettségin továbbra is használhattok segédeszközöket, többek között számológépet. Fontos, hogy csak olyan típus lehet nálatok, ami nem alkalmas adatok tárolására, így az eszköz kiválasztásakor erre mindenképp figyeljetek.
Ezen kívül használhattok függvénytáblázatot, akár egyszerre többféle kiadást is magatokkal vihettek. Figyeljetek rá, hogy ne hagyjatok benne semmilyen papírlapot, még könyjelzőt sem, mivel a vizsgaszabályzat tiltja ezeket. Érdemes magatoknál tartanotok továbbá körzőt, vonalzót és szögmérőt is.
Így változik a matekérettségi 2024-ben
Az új Nemzeti alaptanterv miatt a változások leginkább a témaköröket érintik. Eddig az emelt szintű feladatsor része volt a megtakarítás, hitelfelvétel, befektetés, kockázati tényezők témakör, idén azonban már középszinten is előkerülhet, nagy eséllyel bonyolult szöveges feladatként.
Bővítették a statisztikai fogalmakat is, hiszen idén már az átlag, szórás, eloszlás mellett például a kvartilesekkel is tisztában kell lennetek. 2024-től már nemcsak diagramról kell adatokat leolvasnotok, hanem diagramtípust is kell választanotok indoklással, sőt fel kell ismernetek a grafikai manipulációkat is.
Eddig emelt szinten volt követelmény, de idén már középszinten is kérdezhetik többek között az alábbi fogalmakat:
Jó hír azonban, hogy kikerült a követelményekből többek között:
Milyen arányban fordulnak elő az egyes témakörök?
A felkészülés során hasznos lehet, ha tudjátok, hogy az egyes témakörök középszinten az alábbi hozzávetőleges arányokkal fordulnak elő:
Matekérettségi osztályozása
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a matekérettségin középszinten 100 pontot tudtok szerezni az írásbelin, ebből az I. rész 30, míg a II. rész 70 pontos. Az érdemjegyek pedig az alábbi százalékok szerint alakulnak:
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Ha nem sikerül elérnetek középszinten a 25 százalékot, de többet írtatok, mint 12 százalék, akkor szóbeliznetek is kell matekból. Az idei év másik újdonsága, hogy a középszintű szóbelire lekerült emelt szintről néhány tétel (például számtani-vagy a mértani sorozatösszegének) bizonyítása, így ha át szeretnétek menni a vizsgán, akkor ezeket is tudnotok kell.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
