Bár a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozat megérkezésére májusig kell várni, sokakat már most az foglalkoztat, hogy mi történik abban az esetben, ha egyik kiválasztott középiskolába sem sikerül bekerülnie. Olvasói kérdésre válaszolunk.
A tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki nem töltötte be a 16. életévét. Ha tehát 2024. május 2-án arról kaptok értesítést, hogy egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök, dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy a május 6-tól 22-ig tartó rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.
Ezeknek az intézményeknek a listáját az Oktatási Hivatal teszi közzé, a jó hír pedig az, hogy az elmúlt években arra is volt példa, hogy kifejezetten erős, a HVG középiskolai rangsorában előkelő helyen szereplő iskolákban is maradtak üres helyek. Rendkívüli felvételi eljárást egyébként egészen augusztus végéig tarthatnak a középfokú intézmények.
Ha pedig a pótfelvételi során sem sikerül bejutnotok egy adott intézménybe, vannak úgynevezett "körzetes iskolák" is, ahová kötelező felvenniük benneteket.
Arról, hogy ezt a helyzetet hogyan kerülhetitek el, ebben a cikkünkben olvashattok:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
