Felvételi 2023: így áll össze a megszerezhető 500 pont

Hamarosan véget érnek az írásbeli vizsgák, ráfordulunk a szóbelikre, ezt követően pedig nincs más hátra, mint várakozni a felvételi ponthatárokra. Mutatjuk, miből áll össze a megszerezhető maximum 500 pont.

  • Székács Linda

Bár a felsőoktatási felvételi rendszere 2024-től drasztikusan átalakul, aminek már 2023-ra is vannak bizonyos hatásai - például az, hogy megszűnt a minimumponthatár - a pontszámítás maradt továbbra is ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy a maximum megszerezhető 500 pont továbbra is a tanulmányi és érettségi pontokból, valamint a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért, versenyeredményért, vagy egyebekért kapható többletpontokból tevődhet össze.

„A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – írja a felvi.hu.

Mi a különbség a tanulmányi és érettségi pont között?

A tanulmányi pontok - mint ahogy arról a neve is árulkodik - a tanulmányi eredményeitekből tevődnek össze, pontosabban a középiskola utolsó két évében megszerzett jegyekből, amikkel maximum 200 pontot szerezhettek. A számításba vehető tantárgyak a

  • magyar nyelv-és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy idegen nyelv (amit legalább két évig tanultatok),
  • vagy valamilyen természettudományos tantárgy, amit szintén legalább két éven keresztül tanultatok.

Az ezekre kapott év végi jegyek összeadódnak, majd a kapott értéket meg kell szorozni kettővel. Így kapjátok meg, hány pontot szereztek a tanulmányi eredményeitekkel.

Ehhez adódik hozzá az érettségi vizsgák után a négy kötelező vizsgatantárgy; a matematika, magyar, történelem és idegen nyelv, valamint egy választható érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlaga, amit egész számra kell kerekíteni. A százalékok a tanulmányi eredményhez hasonlóan szintén maximum 200 pontot érhetnek.

Akkor sem kell azonban megijednetek, ha a tanulmányi pontjaitok nem túl fényesek. Ilyenkor életbe lép ugyanis a duplázás, vagyis az, hogy a tanulmányi pontjaitok helyett az érettségi pontjaitokból számolják ki a másik 200 pontot is. Ebben az esetben a pontokat két érettségi tárgy százalékos eredményeinek összeadásával kaphatjátok meg (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Az, hogy melyik két tárgy eredményei számítanak attól függ. hogy milyen szakra jelentkeztek. Az aktuális listát itt nézhetitek meg, ha pedig több is van, akkor értelemszerűen azokat a tárgyakat számolják, amikből a legjobb eredményeket értétek el, hiszen a cél az, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzétek meg.

Többletpontok

Többletpontot számos esetben kaphattok. Mint ahogy fentebb már írtuk, jár például nyelvvizsgáért, versenyeredményekért, valamint az emelt szintű érettségi vizsgáért is, ha legalább 45 százalékot elértek.

Ezekből továbbra is maximum 100 pontot kaphattok, beleértve persze az esetlegesen járó esélyegyenlőségi pontokat is, amikről itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.