Felvételi 2023: így áll össze a megszerezhető 500 pont

Hamarosan véget érnek az írásbeli vizsgák, ráfordulunk a szóbelikre, ezt követően pedig nincs más hátra, mint várakozni a felvételi ponthatárokra. Mutatjuk, miből áll össze a megszerezhető maximum 500 pont.

  • Székács Linda

Bár a felsőoktatási felvételi rendszere 2024-től drasztikusan átalakul, aminek már 2023-ra is vannak bizonyos hatásai - például az, hogy megszűnt a minimumponthatár - a pontszámítás maradt továbbra is ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy a maximum megszerezhető 500 pont továbbra is a tanulmányi és érettségi pontokból, valamint a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért, versenyeredményért, vagy egyebekért kapható többletpontokból tevődhet össze.

„A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – írja a felvi.hu.

Mi a különbség a tanulmányi és érettségi pont között?

A tanulmányi pontok - mint ahogy arról a neve is árulkodik - a tanulmányi eredményeitekből tevődnek össze, pontosabban a középiskola utolsó két évében megszerzett jegyekből, amikkel maximum 200 pontot szerezhettek. A számításba vehető tantárgyak a

  • magyar nyelv-és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy idegen nyelv (amit legalább két évig tanultatok),
  • vagy valamilyen természettudományos tantárgy, amit szintén legalább két éven keresztül tanultatok.

Az ezekre kapott év végi jegyek összeadódnak, majd a kapott értéket meg kell szorozni kettővel. Így kapjátok meg, hány pontot szereztek a tanulmányi eredményeitekkel.

Ehhez adódik hozzá az érettségi vizsgák után a négy kötelező vizsgatantárgy; a matematika, magyar, történelem és idegen nyelv, valamint egy választható érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlaga, amit egész számra kell kerekíteni. A százalékok a tanulmányi eredményhez hasonlóan szintén maximum 200 pontot érhetnek.

Akkor sem kell azonban megijednetek, ha a tanulmányi pontjaitok nem túl fényesek. Ilyenkor életbe lép ugyanis a duplázás, vagyis az, hogy a tanulmányi pontjaitok helyett az érettségi pontjaitokból számolják ki a másik 200 pontot is. Ebben az esetben a pontokat két érettségi tárgy százalékos eredményeinek összeadásával kaphatjátok meg (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Az, hogy melyik két tárgy eredményei számítanak attól függ. hogy milyen szakra jelentkeztek. Az aktuális listát itt nézhetitek meg, ha pedig több is van, akkor értelemszerűen azokat a tárgyakat számolják, amikből a legjobb eredményeket értétek el, hiszen a cél az, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzétek meg.

Többletpontok

Többletpontot számos esetben kaphattok. Mint ahogy fentebb már írtuk, jár például nyelvvizsgáért, versenyeredményekért, valamint az emelt szintű érettségi vizsgáért is, ha legalább 45 százalékot elértek.

Ezekből továbbra is maximum 100 pontot kaphattok, beleértve persze az esetlegesen járó esélyegyenlőségi pontokat is, amikről itt olvashattok bővebben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.