Hamarosan véget érnek az írásbeli vizsgák, ráfordulunk a szóbelikre, ezt követően pedig nincs más hátra, mint várakozni a felvételi ponthatárokra. Mutatjuk, miből áll össze a megszerezhető maximum 500 pont.
Bár a felsőoktatási felvételi rendszere 2024-től drasztikusan átalakul, aminek már 2023-ra is vannak bizonyos hatásai - például az, hogy megszűnt a minimumponthatár - a pontszámítás maradt továbbra is ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy a maximum megszerezhető 500 pont továbbra is a tanulmányi és érettségi pontokból, valamint a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért, versenyeredményért, vagy egyebekért kapható többletpontokból tevődhet össze.
„A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – írja a felvi.hu.
Mi a különbség a tanulmányi és érettségi pont között?
A tanulmányi pontok - mint ahogy arról a neve is árulkodik - a tanulmányi eredményeitekből tevődnek össze, pontosabban a középiskola utolsó két évében megszerzett jegyekből, amikkel maximum 200 pontot szerezhettek. A számításba vehető tantárgyak a
Az ezekre kapott év végi jegyek összeadódnak, majd a kapott értéket meg kell szorozni kettővel. Így kapjátok meg, hány pontot szereztek a tanulmányi eredményeitekkel.
Ehhez adódik hozzá az érettségi vizsgák után a négy kötelező vizsgatantárgy; a matematika, magyar, történelem és idegen nyelv, valamint egy választható érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlaga, amit egész számra kell kerekíteni. A százalékok a tanulmányi eredményhez hasonlóan szintén maximum 200 pontot érhetnek.
Akkor sem kell azonban megijednetek, ha a tanulmányi pontjaitok nem túl fényesek. Ilyenkor életbe lép ugyanis a duplázás, vagyis az, hogy a tanulmányi pontjaitok helyett az érettségi pontjaitokból számolják ki a másik 200 pontot is. Ebben az esetben a pontokat két érettségi tárgy százalékos eredményeinek összeadásával kaphatjátok meg (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Az, hogy melyik két tárgy eredményei számítanak attól függ. hogy milyen szakra jelentkeztek. Az aktuális listát itt nézhetitek meg, ha pedig több is van, akkor értelemszerűen azokat a tárgyakat számolják, amikből a legjobb eredményeket értétek el, hiszen a cél az, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzétek meg.
Többletpontok
Többletpontot számos esetben kaphattok. Mint ahogy fentebb már írtuk, jár például nyelvvizsgáért, versenyeredményekért, valamint az emelt szintű érettségi vizsgáért is, ha legalább 45 százalékot elértek.
Ezekből továbbra is maximum 100 pontot kaphattok, beleértve persze az esetlegesen járó esélyegyenlőségi pontokat is, amikről itt olvashattok bővebben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
