Mi történik, ha nem sikerül 45 százalékot szerezni az emelt szintű érettségin?

Bár az elmúlt egy évben számos változtatáson esett át a felsőoktatási felvételi, egyvalami biztosan nem változott, mégpedig az, hogy az emelt érettségi továbbra is extra pontokat ér - feltéve persze, ha eléritek az ehhez szükséges 45 százalékot.

  • Székács Linda

Bár központilag nem, számos szakon a jövőben is elvárás lesz legalább egy emelt szintű érettségi vizsga a sikeres bekerüléshez. De még ha nem is kötelező, akkor is érdemes lesz rajta elgondolkodnotok, hiszen akár a bejutásotokat is bebiztosíthatjátok vele, de még a mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek az általuk választott egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.

A vizsgáért azonban csak akkor jár többletpont, ha legalább 45 százalékot elértek, de ez is csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják, nem pedig a tanulmányi eredményeitek szerint.

Mi történik, ha nincs meg a 45 százalék? Van esélyem a bekerülésre?

Ahhoz, hogy emelt szintű vizsgátok sikeres legyen, el kell érnetek az elégségeshez szükséges 25%-ot. Ennek az összes vizsgarész eredményét összeadva kell meglennie, azonban h egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.

A további százalékok és érdemjegyek a következőek:

a) 60-100% elérése esetén jeles (5),

b) 47-59% elérése esetén jó (4),

c) 33-46% elérése esetén közepes (3),

d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Ezek alapján, ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpont sajnos nem jár nektek, de az érettségitek sikeres.

Ha viszont a választott szakra történő bekerüléshez mindenképp szükséges a magasabb szintű vizsga, sajnos nincs más választásotok, a következő vizsgaidőszakban (vagy amikor szeretnétek) újra kell érettségiznetek, hiszen emelt szintű érettségi nélkül sajnos nincs esélyetek. Az pedig még jobb, ha a hármasnál jóval erősebb eredményre törekedtek, hiszen ha egy szakra magasak a ponthatárok, a minimum teljesítése nem lesz elég a bekerüléshez.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.