"Nehezebb volt, mint a korábbi években" - megoszlanak a vélemények a középszintű matekérettségiről

Pontban délben véget ért a középszintű matematika érettségi, több mint 70 ezer diák eresztette le a tollát és hagyta el a termet. A diákok első véleményei alapján igen megosztó volt az idei középszintű vizsga, vannak, akik szerint nagyon könnyű feladatokat kaptak, mások viszont úgy gondolják, jóval nehezebb volt az idei feladatsor, mint a korábbi éveké.

  • Székács Linda

Az első infókat matematika érettségi első részéről itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok. A második rész A és B feladatairól is írtunk, ezekről a javítótanárunk véleményét ide kattintva és itt olvashatjátok. Feltöltöttük a nem hivatalos megoldásokat is, itt találjátok őket.

“100 százaléknak érzem, mert kihagytam a 17-es geometriát, de pár barátom szerint nehezebb volt” - mondta Beni a középszintű matekérettségiről, aki becsapósnak találta a kilences “Minden út Rómába vezet” feladatot, mert szerinte volt két mondat, amelyek szinte ugyanazt jelentették. A függvényes feladat meglepte kicsit az első részben, mert tovább tartott értelmezni, hogy az x-re vagy az y-ra kérdeznek-e rá a feladatban, de inkább csak figyelmetlenségből lehetett hibázni.

Kevésbé magabiztosan nyilatkozott a feladatokról Ákos és Kata, akik egy miskolci gimnáziumban tanulnak és mindketten erős 4-es tanulók matematikából. Kata az Eduline újságírójának azt mondta, a felkészülés során az elmúlt évek összes feladatsorát megoldotta egy matektanárral, az idei érettségi 12 feladatból álló első részét viszont jóval nehezebbnek érezte, mint a korábbi években bármelyiket. Ebben a vizsgarészben a diákoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk rövid feladatokat, melyek között volt koordinátageometria, gráfok és százalékszámítás is. Különösen nehézte a "Minden út Rómába vezet" logikai feladatot, amit Beni is említett, valamint a háromjegyű pozitív számokra rákérdező 8-as, és a dobókockás 12-es feladatot is problémásnak ítélte.

Az első feladatrész az osztálytársa, Ákos szerint is nehezebb volt, mint amit gyakorolt, ő kevésnek érezte rá a 45 percet. A második feladatlap B részében mindketten a 18-ast hagyták ki, elmondásuk szerint azért, mert annak 7 pontot érő, egyenletrendszereket visszakérdező D alfeladatához "hozzá sem tudtak kezdeni". Ákos azon is meglepődött, hogy a feladatlap A részéből hiányoztak az egyenletek, szerinte ugyanis ez egy olyan témakör, ami általában előfordul az érettségiben, idén viszont valamiért kimaradt.

Az egyik olvasónk, Bálint is inkább azzal ért egyet, hogy nehéz volt az idei középszint.

Szerintem piszok nehéz volt az elmúlt évekhez képest. A négy évből 2,5 évet itthon töltöttünk a Covid miatt, egyáltalán nem voltak rá tekintettel. Négyes vagyok matekból, de ez örülök, ha egy erősebb kettes meglesz...

- osztotta meg az Eduline-nal.

A középszintű érettségi nem hivatalos megoldásait itt tudjátok megnézni:

Folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.