Ilyen esélyegyenlőségi pontokat kaphattok a 2023-as felvételin

December közepén indul az általános felvételi eljárás a 2023 szeptemberében induló képzésekre. Bár a nyáron bejelentett felvételi átalakítás miatt az egyetemek jelezték, hogy már idén is lesz néhány változtatás, az esélyegyenlőségi pontok rendszere egyelőre nem változik. Mutatjuk, mire számíthattok idén.

  • Eduline

Az idei felvételi tájékoztatóra egyelőre még várni kell, a jelenleg is érvényben lévő kormányrendelet alapján viszont a 2023-as felvételiben egyelőre nem számíthatunk nagy változásokra az esélyegyenlőségi pontok tekintetében.

A kormányrendelet szerint ugyanis azok a hallgatók, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, gyermeket nevelnek vagy hátrányos helyzetűek, ezeket pedig a megfelelő, az E-felvételi és az intézmény által kért dokumentumokkal igazolni tudják, 40 többletpontra jogosultak.

Fontos azonban, hogy a korábbi években mindig szabály volt az is, hogy nem minden szakon számolják ezeket a többletpontokat. Majdnem minden alap- és osztatlan szakon, illetve felsőoktatási szakképzésen jár a többletpont, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás ott ezeket általában nem veszik figyelembe.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.