Fontos infó felvételizőknek: az előzetes ponthatárok még az utolsó pillanatban is változhatnak

A legtöbb felvételiző az írásbeli eredményei után nekiállt a matekozásnak: vajon meglesz-e a kiválasztott egyetemi szak? A kérdés azonban nem mindig egyszerű, mutatjuk, mivel kell számolnotok, ha olyan képzésre jelentkeztetek, ahol van előzetes ponthatár.

  • Csik Veronika

Idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Fontos, hogy az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.

A teljes előzetes ponthatáros listát itt nézhetitek meg.

Az előzetes viszont nem egyenlő a véglegessel

Azoknak, akik már most elszomorodtak, hogy nem lesz elég pontjuk a felvételihez, van egy jó hírünk: az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

Volt olyan év, hogy a pontszám csökkent, vagy nem változott, persze az is sokszor előfordul, hogy 20-30 pontos emelkedés volt az előzetes és a végleges számok között. Hogy legyen egy kis viszonyítási alapotok, az előző évek ponthatárait itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.