Az érettségi egyik legfontosabb kérdése: hogyan írjunk maxpontos töriesszéket?
Hogy könnyebb legyen a felkészülés az érettségire, a következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a tanulást a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk harmadik részében az esszékkel foglalkozunk.
Csik Veronika
Minden évben nagyon izgalmas téma a töriérettségi kapcsán az, hogyan kell esszét írni. Az esszéírás gyakorlással fejleszthető - mondják a szakértők. A javítókulcs megnézésével az is megtanulható, hogy milyen hosszú is legyen az esszé, milyen szakszavakkal kell dolgozni és pontosan hogyan kell térben és időben elhelyezni az eseményeket. Most hoztunk egy videót, amivel hibátlanul felkészülhettek az idei érettségire akár otthonról is:
Vázlat vagy nem vázlat?
Ha úgy döntötök, hogy írtok, akkor a vázlat megírásakor nagyon fontos kiemelni, mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell majd a szövegben – összegzi az Eduline-nak Riskutia Tamás, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője. Tényleg nagyon fontos látni már az esszéírás előtt, honnan, hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végig haladni.
Az is nagyon fontos, hogy nem szabad elveszni a részletekben és nem szabad nagyon sok helyre kitekinteni írás közben, hiszen gyorsan elfogynak a sorok. Azokat kell csak említeni, amikre a feladat konkrétan rákérdez. Ez egy rövid vázlatpontos felsorolással már az írás előtt összegezhető.
Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet – viszont nem szabad az atlaszhasználatban sem elveszni. A keresgéléssel hosszú percek veszhetnek el, így érdemes előre átnézni és megismerni a töriatlaszt. Esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri kikutatni, bár nem tudjuk pontosan mi lesz az idei vizsgában, a slágertémák most is megvannak.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
