Idén újra lesznek szóbeli érettségik: melyik tárgyból hány pontot érnek majd?

Az érettségizők az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak, idén azonban újra megszervezik a szóbeliket is. Mutatjuk, melyik tárgyból mennyit javíthattok egy erős szóbelivel, és azt is összeszedtük, milyen témakörök kerülhetnek elő a közép- és emelt szintű vizsgákon.

  • Bezzeg Hanna

Május 2-án, hétfőn kezdődnek az érettségi írásbeli vizsgái, és egészen május 23-ig tartanak. Idén azonban már szóban is vizsgázni kell: az emelt szintű szóbelikre 2022. június 1-9. között, a középszintűekre június 13-24. között kerül sor.

Hány pontot érnek a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgák?

Tantárgyanként eltérően pontozzák az írásbeli és szóbeli vizsgákat, mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a kötelező tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • matematika: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • történelem: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • angol, német vagy egyéb élő idegen nyelv: írásbeli: 117 pont, szóbeli: 33 pont

Hány pontot érnek az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák?

  • magyar nyelv és irodalom: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • matematika: írásbeli: 115 pont, szóbeli: 35 pont
  • történelem:írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • angol, német vagy egyéb élő idegen nyelv:írásbeli: 120 pont, szóbeli: 30 pont

Minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok.

A matek kivételt jelent, ebből a tárgyból csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.

Milyen témakörökből kell felkészülni a szóbeli vizsgára?

Ide kattintva megnézetitek, milyen tételek és témakörök fordulhatnak elő a különböző tantárgyak szóbeli vizsgáin. Itt pedig az érettségi pontszámításáról olvashattok, megtudhatjátok, hány százaléktól ér kettest vagy ötöst a vizsgátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.