Nem adják "ingyen" az államilag támogatott egyetemi képzést, két fontos feltételt kell teljesítenetek

Több feltételt is vállalnia kell annak, aki állami ösztöndíjasként szeretne ősztől tanulni egyetemen vagy főiskolán. Összeszedtük, mi mindenre kell odafigyelnetek már a jelentkezés előtt.

  • Eduline

A legfontosabb feltétel: ha állami ösztöndíjas képzésre kerültök be a 2022-es felvételin, vállalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzitek az oklevelet (ez egy hat féléves szakon kilenc félévet jelent), a végzést követő húsz évben pedig legalább annyi ideig dolgoztok itthon, ameddig állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Ha az első feltételt nem teljesítitek (vagyis nem szereztek oklevelet a megadott határidőn belül), akkor kötelesek vagytok az ösztöndíjas tanulmányotokkal megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani, a képzésetek megszűnésének napjától számított két éven belül. Ha ezt nem teljesítitek, vissza kell fizetnetek állami ösztöndíjatok összegének felét.

Ha a második feltételt nem tartjátok be - tehát nem dolgoztok itthon az oklevélszerzést követően -, akkor a képzésetek állami támogatásának teljes összegét vissza kell fizetnetek.

Az állami ösztöndíjas kötelezettséges és szankciók alól mentesülhetnek is a hallgatók - például ha megváltozott munkaképességre, tartós betegségre vagy balesetre hivatkoznak, erről részletesebben ide kattintva olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna