Felvételi 2022: mutatjuk, hány többletpontot szerezhettek összesen

Mi mindenért jár a többletpont, mennyit gyűjthettek összesen a 2022-es felvételin? Jöjjenek a válaszok!

  • Eduline

Az egyetemi felvételin összesen 100 többletpont szerezhettek:

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (ha abból számítható érettségi pont),
  • nyelvtudásért,
  • esélyegyenlőségért,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredményekért,
  • szakképesítésért
  • sporteredményért
  • önkéntes katonai szolgálatért

Azt azonban fontos tudnotok, hogy maximum 100 többletpont jár, így akkor sem kaphattok többet, ha különböző jogcímeken több pont is összeadódna. Azaz hiába van két emelt szintű érettségitek 50-50 pontért és egy felsőfokú nyelvvizsgátok 40 pontért, maximum 100 pontot vihettek magatokkal az egyetemre. A részletes szabályokat, pontszámokat itt nézhetitek meg.

Persze az összes pluszpontot a megfelelő dokumentummal kell igazolnotok, ezt a jelentkezéssel egyidejűleg, az E-felvételi felületén tehetitek majd meg. A szabály alól kivételt jelentenek a nyelvvizsgák, ebben az esetben ugyanis elegendő a bizonyítványotok adatait rögzíteni a rendszerben, az Oktatási Hivatal a nyelvvizsga anyakönyi nyilvántartásban ellenőrzi a hitelességet.

Van, ahol nem számít a többletpont

Fontos, hogy az edző és a szakoktató alapszakokon, a művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó alapszakokon, valamint az osztatlan egyszakos és kétszakos – a fenti alapképzéseken alapuló – osztatlan tanárképzéseken nem jár többletpont, itt ugyanis kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye adja a végső pontszámot. Van azonban egy kivétel: ha a kétszakos osztatlan tanárképzés egyik szakján jelentkezési feltétel az emelt szintű érettségi, mert ebben az esetben az azért járó többletpontokat megkapja a jelentkező.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.