Ma hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárait - kiderül, hányan csatlakozhatnak az egyetemeken, főiskolákon azokhoz, akik már júliusban bekerültek a szakokra.
Ki jelentkezhetett a pótfelvételin?
A 2021-es pótfelvételire csak azok adhattak le jelentkezést, akik az általános felvételin nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de nem kerültek be egyetlen egyetemre, főiskolára sem. A jelentkezés az E-felvételi rendszerén keresztül zajlott augusztus 8-ig.
Milyen képzések közül lehetett választani?
Pótfelvételit nem szerveznek minden szakon, sőt néhány kivételtől eltekintve csak önköltséges képzést tudtatok választani. A jelentkezéskor csak egyetlen hely megjelölésére volt lehetőség – természetesen ugyanazon szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egy helynek számított.
Milyenek lesznek a ponthatárok?
A pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a 2021. július 22-én meghatározott ponthatároknál. Ha egy képzés eddig nem indult önköltséges formában vagy egyáltalán nem hirdették meg az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, felsőfokú szakképzésen 240, mesterképzéseken 50 pont.
Mikor érkezik meg a felvételi határozat?
A ponthatárok kihirdetése után tudjátok majd meg, bekerültetek-e a kiválasztott képzésre. Szeptember első napjaiban megkapjátok a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat is.
Mikor kezdődik az egyetem annak, aki pótfelvételin került be?
Mint azoknak, akik a rendes felvételi eljárásban kerültek be. Az őszi félév a legtöbb hazai egyetemen szeptember 6-án indul, ez alól kivétel az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Pannon Egyetem, ezekben az intézményeken szeptember 13-ra tűzték ki a tanévkezdést. Ha a szünetek és a vizsgaidőszak időpontjait is felírnátok a naptárba, ide kattintva éritek el a 2021/22-es tanév rendjét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
