Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterszakra, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly - jelentette be a felsőoktatásért felelős innovációs minisztérium nemrég. Azt azonban nem tették hozzá, hogy az elmúlt húsz évben nem volt olyan kevés felvételiző, mint 2020-ban, így annyira nem meglepő, hogy idén többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.

Sőt arról sem esett szó, hogy a felvételizők száma lassan tíz éve nem megy 120 ezer fölé.

2020-ban volt a mélypont: 2001 óta nem volt olyan kevés felvételiző, mint akkor, összesen 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba, igaz, a koronavírus-járvány a 2020-as érettségiket, így a felvételizők számát is befolyásolta, ahogy a felvételi szabályok szigorítása is sokaknak elvette a kedvét a továbbtanulástól.

Szembetűnő Magyarország felsőoktatási teljes részvételi hányadának 2007 óta tartó csökkenése, amely 2012 óta radikálisabb esésbe kezdett

- írja friss tanulmányában Polónyi István oktatáskutató, aki szerint az egyik legfontosabb az egyetemi finanszírozás kérdése. Miután a tandíj alapvetően kizárja azokat, akik nem tudják azt vállalni, nagyban átalakult a magyar felsőoktatás képe. De mi befolyásolhatja még a felvételizők számát?

Kötelező emelt szintű érettségi = kevesebb felvételiző?

2020-ban szigorítottak a felvételi szabályokon: csak az kerülhet be alap-, illetve osztatlan képzésre, akinek legalább egy emelt szintű érettségije (vagy diplomája) van. Korábban egy másik kritérium is szerepelt a felvételi feltételek között: a kormány eredeti tervei szerint a jelentkezéshez egy legalább B2-es nyelvvizsga is kellett volna.

Végül a 2020-as felvételi szezon kezdete előtt egy hónappal, 2019 novemberében a kormány elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatát - amely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) és más szervezetekkel való egyeztetés után született meg -, és törölték a követelmények közül a kötelező középfokú nyelvvizsgára vonatkozó részt. Ezzel rengeteg felvételiző járt jól, mivel az eredeti szabályok szerint pluszpontot sem kaphattak volna az első nyelvvizsgáért.

Hány magyar diák készül külföldre?

Nemrég számoltunk be arról, hogy a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a Milestone Intézet is felkerült a The Telegraph friss rangsorára, amelyen azok az iskolák szerepelnek, ahonnan a legtöbb diák jut be a két legnevesebb brit egyetem, az Oxford és a Cambridge képzéseire. Valóban több ezer magyar diák dönt úgy, hogy külföldi egyetemen folytatja a tanulmányait.

Népszerű Ausztria, Németország, Dánia és Hollandia is, míg az Egyesült Királyság háttérbe szorult idén, 58 százalékkal esett vissza a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma, pedig korábban a népszerűségi lista élén voltak az angol egyetemek – derült ki a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat is indító Engame Akadémia statisztikáiból. A visszaesésnek három fő oka van: a Brexit miatt az EU-ból érkező idei elsőévesek tandíja jóval magasabb, mint korábban, ők már nem vehetik fel a kinti diákhitelt, és kötelező diákvízumot kell igényelniük.

A probléma nem is annyira "mennyiségi", inkább "minőségi": számos tehetséges, felkészült végzőst veszítenek a magyar felsőoktatási intézmények, ők ugyanis sok esetben külföldi egyetemen tanulnak tovább. Az idei Nemzetközi Informatikai Diákolimpián érmet szerző három magyar diák közül például ketten külföldön folytatják, egyikőjük Hollandiában, a másik végzős Cambridge-ben tanul tovább, míg a harmadik érmes - az oroszországi Innopolis Universitytől is kapott ajánlatot - az ELTE Informatikai Karán kezd.

Csak minden harmadik 25-34 évesnek van diplomája

2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája. Ennél alacsonyabb arányt az EU-ban csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak.

Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derült ki az Eurostat statisztikáiból. Pedig 2020 a "diplomaszerzés éve" volt, ez mégsem látszik a statisztikákban. Tavaly ugyanis közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik ugyanis augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Akik a záróvizsgán átmentek, idén is átvehetik a bőrkötéses bizonyítványt: a kormány múlt heti döntés alapján ismét "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát.

Az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.

Tizenegy EU-tagállam már most elérte a 2030-ra tervezett célt: Belgiumban, Dániában, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Szlovéniában és Svédországban is elérte a 45 százalékot a diplomás 25-34 évesek aránya. Sőt, ezek közül néhány országban extrém magas a diplomások aránya: Luxemburgban a korosztály 61 százaléka, Írországban és Cipruson 58, Litvániában 56, Hollandiában pedig 52 százalékuk kapott egyetemi diplomát.