Mikor nem indul el egy felvételin meghirdetett szak? Az érettségik után a legtöbben biztosan belevetitek magatokat a pontszámolásba és a felvételi ügyintézésbe. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Arról már írtunk, pontosan mikor tudjátok meg a végleges felvételi ponthatárokat, most azt szedtük össze, mire kell még figyelnetek a ponthatároknál.
Nagyon fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal nem vehető fel egy jelentkező sem egyetemre, viszont fordítva is van egy szabály: ha eléritek a ponthatárt, akkor az egyetemnek fel kell vennie benneteket, kivéve, ha a jelentkezés sorrendjében előrébb megjelölt helyre már bekerültetek, vagy ha a meghirdetett szakot nem indítják el.
De mikor nem indítanak egy előre meghirdetett szakot?
Ne izguljatok, a nagy és népszerű szakok esetében ez nem olyan népszerű lépés. Erre akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Ezt hol tudjátok csekkolni? A felvin minden szak mellett van egy kapacitásszám minimum és egy maximum is - bár mindenki az utóbbit figyeli a jelentkezésnél, a minimumszám is fontos lehet, például ilyen esetekben. Sok olyan kislétszámú képzés van - alap- és mesterszakon is -, ahol a minimumszám 5 fő, hiszen nem sokan jelölik meg a képzést, ha azonban ezt nem éri el a felvehető leendő hallgatók száma, akkor a képzést indítók dönthetnek úgy, hogy az adott szak idén nem indul.
Az is előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam – olvasható a Felvi oldalán. Természetesen erről is az intézmény dönt olyan képzések esetében, ahol pélául a felvételinek egy alkalmassági vagy külön felvételi vizsga is feltétele.
Az idei felvételivel kapcsolatban itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
