A felvételi legfontosabb kérdései: van olyan, hogy nem indul el egy meghirdetett szak?

Mikor nem indul el egy felvételin meghirdetett szak? Az érettségik után a legtöbben biztosan belevetitek magatokat a pontszámolásba és a felvételi ügyintézésbe. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

  • Csik Veronika

Arról már írtunk, pontosan mikor tudjátok meg a végleges felvételi ponthatárokat, most azt szedtük össze, mire kell még figyelnetek a ponthatároknál.

Nagyon fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal nem vehető fel egy jelentkező sem egyetemre, viszont fordítva is van egy szabály: ha eléritek a ponthatárt, akkor az egyetemnek fel kell vennie benneteket, kivéve, ha a jelentkezés sorrendjében előrébb megjelölt helyre már bekerültetek, vagy ha a meghirdetett szakot nem indítják el.

De mikor nem indítanak egy előre meghirdetett szakot?

Ne izguljatok, a nagy és népszerű szakok esetében ez nem olyan népszerű lépés. Erre akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Ezt hol tudjátok csekkolni? A felvin minden szak mellett van egy kapacitásszám minimum és egy maximum is - bár mindenki az utóbbit figyeli a jelentkezésnél, a minimumszám is fontos lehet, például ilyen esetekben. Sok olyan kislétszámú képzés van - alap- és mesterszakon is -, ahol a minimumszám 5 fő, hiszen nem sokan jelölik meg a képzést, ha azonban ezt nem éri el a felvehető leendő hallgatók száma, akkor a képzést indítók dönthetnek úgy, hogy az adott szak idén nem indul.

Az is előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam – olvasható a Felvi oldalán. Természetesen erről is az intézmény dönt olyan képzések esetében, ahol pélául a felvételinek egy alkalmassági vagy külön felvételi vizsga is feltétele.

Az idei felvételivel kapcsolatban itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.