Mikor nem indul el egy felvételin meghirdetett szak? Az érettségik után a legtöbben biztosan belevetitek magatokat a pontszámolásba és a felvételi ügyintézésbe. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Arról már írtunk, pontosan mikor tudjátok meg a végleges felvételi ponthatárokat, most azt szedtük össze, mire kell még figyelnetek a ponthatároknál.
Nagyon fontos, hogy ponthatár alatti felvételi összpontszámmal nem vehető fel egy jelentkező sem egyetemre, viszont fordítva is van egy szabály: ha eléritek a ponthatárt, akkor az egyetemnek fel kell vennie benneteket, kivéve, ha a jelentkezés sorrendjében előrébb megjelölt helyre már bekerültetek, vagy ha a meghirdetett szakot nem indítják el.
De mikor nem indítanak egy előre meghirdetett szakot?
Ne izguljatok, a nagy és népszerű szakok esetében ez nem olyan népszerű lépés. Erre akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Ezt hol tudjátok csekkolni? A felvin minden szak mellett van egy kapacitásszám minimum és egy maximum is - bár mindenki az utóbbit figyeli a jelentkezésnél, a minimumszám is fontos lehet, például ilyen esetekben. Sok olyan kislétszámú képzés van - alap- és mesterszakon is -, ahol a minimumszám 5 fő, hiszen nem sokan jelölik meg a képzést, ha azonban ezt nem éri el a felvehető leendő hallgatók száma, akkor a képzést indítók dönthetnek úgy, hogy az adott szak idén nem indul.
Az is előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam – olvasható a Felvi oldalán. Természetesen erről is az intézmény dönt olyan képzések esetében, ahol pélául a felvételinek egy alkalmassági vagy külön felvételi vizsga is feltétele.
Az idei felvételivel kapcsolatban itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
