Szövegek, ábrák, grafikonok: biológiaérettségivel folytatódik az idei vizsgaszezon

Ma reggel 8 órakor a biológiaérettségivel folytatódnak a vizsgák - ismét összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. A mai biológia érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.

  • Csik Veronika

A biológiai írásbeli középszinten 120 perces, összesen 100 pontért, emelt szinten 240 perces szintén 100 pontért. A közép- és az emelt szintű vizsgára is vihettek magatokkal szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet.

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezt a hangsúlyt:

  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége
  • adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések
  • levonása, döntéshozatal
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A vizsgaleírásból az is kiderül, hogy a részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Milyen feladattípusok kerülhetnek a vizsgasorba? Az írásbelin találkozhattok feleletválasztós feladatokkal, egyszerű és összetett választásos feladatokkal, többféle asszociációval, struktúra-funkció, illetve ábraelemzéssel. De lehet illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat), rövid választ váró (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) kérdések és lehet ábrakészítés vagy -kiegészítés, illetve egyszerű számítások.

Ha emelt szintű biológiaérettségire jelentkeztetek, már egészen más pontozás és szabályok érvényesek rátok. A feladatlapok kitöltésére, vagyis az írásbeli vizsgára összesen 240 percetek lesz, két típusú feladatsort kell megoldanotok. Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsort, amelyre 80 pontot kaphattok, és egy irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladatot, erre 20 pontot kaphattok maximum.

A mai vizsgáról folyamatosan frissülő tartalmainkat itt olvashatjátok el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.