Ilyen feladatokra számíthattok a holnapi németérettségin

A nyelvi érettségik legnagyobb részét az írásbeli feladatsorok teszik ki, idén pedig csakis ezekre fogtok tudni támaszkodni a felvételi pontok számításánál. Íme minden fontos részlet, amit a német írásbeli vizsgák felépítéséről tudnotok kell.

  • Eduline

Mint minden nyelvi feladatsor, a német érettségi vizsga is négy részből áll. Külön-külön feladatlapot kaptok olvasott szöveg értéséből, nyelvhelyességből, hallott szöveg értéséből és íráskészségből is. Ezeket közép szinten 180 perc alatt kell megoldanotok, emelt szinten egy órával több időtök van, ott 240 percet bocsátanak a rendelkezésetekre. 

De hogyan is néznek ki ezek a feladatrészek? 

Olvasott szöveg értése 

Ebben a szakaszban 3-4 hagyományos szövegértési feladatot kell megoldanotok. Ezek lehetnek feleletválasztós kérdések vagy igaz/hamis állítások megállapítása, de akár egymáshoz rendelést is kérhetnek tőletek (például egy képet vagy összegző mondatot kell összekötnötök egy bekezdéssel vagy a kérdésekhez a megfelelő választ kell hozzárendelnetek). Ezen kívül előfordulhat, hogy sorrendbe kell raknotok a szövegrészleteket, ki kell pótolnotok a hiányos mondatokat vagy röviden válaszolnotok kell a szövegekre vonatkozó kérdésekre. 

Nyelvhelyesség 

A második részben a nyelvtani helyességre kerül a hangsúly. A vizsgán találkozhattok olyan feladatokkal, ahol előre megadott választási lehetőségekkel hiányos mondatokat kell kiegészítenetek vagy szövegkohéziós (szövegösszetartó erő) eszközökkel kell összefűznötök a darabos szövegeket. Sokszor adott szavak helyes ragozását kell megadnotok, de akár szövegtranszformációra is számíthattok. Ez a rész is, akár a szövegértés, 3-4 feladatból áll. 

Hallott szöveg értése 

A hallgatós feladatrész 2-3 szövegből áll, amik együttesen 6-9 percesek. Ezek tartamazhatnak közérdekű bejelentéseket, közleményeket (például egy busz megállóinak bemondását, vagy egy áruházi bejelentést), de telefonos szövegeket és utasításokat is. Gyakoriak a párbeszédek, műsorrészletek, riportok, beszámolók és az ismeretterjesztő szövegek is, ezekre mind számíthattok. 

A vizsgán minden szöveget kétszer hallgathattok meg. Az első alkalommal egyben lejátsszák az egészet, a második hallgatásnál pedig megszakítják azt bizonyos időközönként, hogy legyen időtök leírni a válaszaitokat. 

Íráskészség 

Ez az utolsó szakasza az írásbeli vizsgának. Ebben a részben két feladatot kell megoldanotok: egy interakciós és egy hosszabb, leíró szöveget kell írnotok. Az első feladatban egy képre, plakátra, üzenetre (bármilyen vizuális segédanyagra) kell reagálnotok 80-100 szóban. Ehhez kaptok három irányító szempontot, amikre mindenképp ki kell térnetek az írásotokban, mert pontlevonás jár érte, ha kihagyjátok. A másik szöveg már egy kicsit hosszabb, ott 100-120 szóban kell kifejtenetek egy témát vagy a véleményeteket valamivel kapcsolatban. Ennél négy szempontot kaptok, esetleg az elsőhöz hasonló segédanyagokat is láthattok majd, de ezek már csak németül lesznek meghatározva. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.