Így kellett megoldani a középszintű magyarérettségit - itt a hivatalos megoldás

Itt van a 2021-es magyarérettségi szövegértési feladatsorának megoldása

Az érvelés nem hivatalos megoldását itt találjátok

Megvan a gyakorlati szövegalkotás nem hivatalos megoldása is

Azt, hogy hogyan kellett megoldani a műelemzést, itt nézhetitek meg

Itt az összehasonlító műelemzés megoldási javaslata

Az elemzés szempontjainál a létösszegző művek motívumaira is ki kell térni az esszében a két vers alapján.

A szaktanárunk által kidolgozott megoldást itt olvashatjátok:

Összehasonlítás:

-két különböző század meghatározó alkotói, eltérő élettapasztalatok mégis hasonló attitűd

Létösszegzés központi motívumai, létösszegzés értékszerkezete:

-mindkettőnél jellemző az életút lezártnak tekintése, és az azzal való elégedetlenség
-mindketten nehéznek küzdelmesnek érezték életüket

-Arany János elfogadóbb , beletörődőbb, míg Tóth Árpádnál érezhető, hogy saját döntése is ez az elégedetlenség, mely a hozzáállásából fakadt („nem kaptam semmi jón” „örök gyanakodón”). Arany János úgy érzi, ő az élet apró örömeit is tudta élvezni („megvolt szívem minden kedve”)

-Tóth Árpád esetében a beletörődés egy tudatosan választott hozzáállás, egy nehezen elérhető kincs, amelyet a gyopár szimbolizál, annak metaforája.

-mindketten bölcsebbek, tapasztaltabbak lettek életük során, de Arany János kapcsán erősebben érezhető az elégedetlenség, ki is mondja, hogy nem azt kapta, amit várt. Arany konkrét dolgok hiányát is megfogalmazza (pl. függetlenség,családi nyugalom stb), Tóth sokkal általánosabb. Arany utal az aktuális politikai történésekre (független haza, szabadságharc kudarca), Tóth Árpád saját tapasztalatait általánosan fogalmazza meg („csodákért vívni kár”)

-a két költő aktivitása is mutat különbséget. Míg Arany János esetében a kiszolgáltatottságot érezzük , a cselekvés hiányát, beletörődést („félreálltam, letöröltem”), addig Tóth Árpád esetében érezhető, hogy része van élete alakulásában, irányát maga is alakította („vidáman és merészen”), aktívabbnak érezzük élete küzdelmességét („birokra kelni véled fog kellett és köröm),  Arany esetében az élet irányító szerepe látható („ada”, „makacsul megfoszta”)

-mindket vers kapcsán érezhető az életút lezártnak tekintése, Arany János már a címmel is erre utal, de a vers végén a halált meg is fogalmazza. Tóth Árpád esetében nem ennyi egyértelmű az életpálya vége, esetében inkább egy tudatosan választott pihenést látunk, amelyet természeti képpel ábrázol, de érezhető, hogy ezt a lépést tudatosan, ő lépte meg („utadból félre vágtam”), hozzáállása egy választott attitűd.

-egyik költő sem mondható boldognak életútja kapcsán, de Tóth Árpád versében több erőt, tudatosságot tudunk észrevenni, ezt a szöveg szerkezete is segíti, amely tulajdonképpen az Élet megszemélyesítése és megszólítása.

-Költői eszközök tekintetében mindkét vers  alkalmazza az eltérő modalitásokban rejlő erőt, a kérdő és felszólító mondatok plusz hatását .Mindkét esetben érezhető az élet megszemélyesítése. Arany János a negatív ábrázolás, negatív / tagadó mondatok erejét is alkalmazza lelkiállapota bemutatására. A versek lendületét a rímes szerkezet segíti. Mindkét versben az élet megszemélyesítve szerepel, Tóth meg is szólítja többször. Arany az életet és saját viszonyát a rab madár metaforájával mutatja be, míg Tóth Árpád elért rezignált állapotát egy természeti képpel mutatja be, ahol a gyopár ennek a rezignációnak a metaforája.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről: