Idén megint Arany- és Tóth Árpád-verset elemezhettetek: íme, a megoldási javaslat

A magyarérettségi második részében, az összehasonlító műelemzést választóknak egy nagyon ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük.

  • Eduline

Így kellett megoldani a középszintű magyarérettségit - itt a hivatalos megoldás

Itt van a 2021-es magyarérettségi szövegértési feladatsorának megoldása

Az érvelés nem hivatalos megoldását itt találjátok

Megvan a gyakorlati szövegalkotás nem hivatalos megoldása is

Azt, hogy hogyan kellett megoldani a műelemzést, itt nézhetitek meg

Itt az összehasonlító műelemzés megoldási javaslata

Az elemzés szempontjainál a létösszegző művek motívumaira is ki kell térni az esszében a két vers alapján.

A szaktanárunk által kidolgozott megoldást itt olvashatjátok:

Összehasonlítás:

-két különböző század meghatározó alkotói, eltérő élettapasztalatok mégis hasonló attitűd

Létösszegzés központi motívumai, létösszegzés értékszerkezete:

-mindkettőnél jellemző az életút lezártnak tekintése, és az azzal való elégedetlenség

-mindketten nehéznek küzdelmesnek érezték életüket

-Arany János elfogadóbb , beletörődőbb, míg Tóth Árpádnál érezhető, hogy saját döntése is ez az elégedetlenség, mely a hozzáállásából fakadt („nem kaptam semmi jón” „örök gyanakodón”). Arany János úgy érzi, ő az élet apró örömeit is tudta élvezni („megvolt szívem minden kedve”)

-Tóth Árpád esetében a beletörődés egy tudatosan választott hozzáállás, egy nehezen elérhető kincs, amelyet a gyopár szimbolizál, annak metaforája.

-mindketten bölcsebbek, tapasztaltabbak lettek életük során, de Arany János kapcsán erősebben érezhető az elégedetlenség, ki is mondja, hogy nem azt kapta, amit várt. Arany konkrét dolgok hiányát is megfogalmazza (pl. függetlenség,családi nyugalom stb), Tóth sokkal általánosabb. Arany utal az aktuális politikai történésekre (független haza, szabadságharc kudarca), Tóth Árpád saját tapasztalatait általánosan fogalmazza meg („csodákért vívni kár”)

-a két költő aktivitása is mutat különbséget. Míg Arany János esetében a kiszolgáltatottságot érezzük , a cselekvés hiányát, beletörődést („félreálltam, letöröltem”), addig Tóth Árpád esetében érezhető, hogy része van élete alakulásában, irányát maga is alakította („vidáman és merészen”), aktívabbnak érezzük élete küzdelmességét („birokra kelni véled fog kellett és köröm),  Arany esetében az élet irányító szerepe látható („ada”, „makacsul megfoszta”)

-mindket vers kapcsán érezhető az életút lezártnak tekintése, Arany János már a címmel is erre utal, de a vers végén a halált meg is fogalmazza. Tóth Árpád esetében nem ennyi egyértelmű az életpálya vége, esetében inkább egy tudatosan választott pihenést látunk, amelyet természeti képpel ábrázol, de érezhető, hogy ezt a lépést tudatosan, ő lépte meg („utadból félre vágtam”), hozzáállása egy választott attitűd.

-egyik költő sem mondható boldognak életútja kapcsán, de Tóth Árpád versében több erőt, tudatosságot tudunk észrevenni, ezt a szöveg szerkezete is segíti, amely tulajdonképpen az Élet megszemélyesítése és megszólítása.

-Költői eszközök tekintetében mindkét vers  alkalmazza az eltérő modalitásokban rejlő erőt, a kérdő és felszólító mondatok plusz hatását .Mindkét esetben érezhető az élet megszemélyesítése. Arany János a negatív ábrázolás, negatív / tagadó mondatok erejét is alkalmazza lelkiállapota bemutatására. A versek lendületét a rímes szerkezet segíti. Mindkét versben az élet megszemélyesítve szerepel, Tóth meg is szólítja többször. Arany az életet és saját viszonyát a rab madár metaforájával mutatja be, míg Tóth Árpád elért rezignált állapotát egy természeti képpel mutatja be, ahol a gyopár ennek a rezignációnak a metaforája.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.