Felvételi 2021: melyik tárgyak év végi jegyei számítanak bele a tanulmányi pontokba?

Nézzük, miből áll össze a középiskolai eredményekért kapható 100 pont.

  • Tóth Alexandra

A felvételin a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból, azaz magyar nyelv és irodalomból (évenként a két osztályzat átlagából), történelemből, matematikából, idegen nyelvből és valamelyik természettudományos tantárgyból számolják ki a tanulmányi pontok egy részét. Arról, hogy pontosan mi számít természettudományos tárgynak, itt írtunk korábban.

A pontszámításkor a fenti tantárgyak utolsó két tanult év végi érdemjegyeit adják össze és ezeket duplázzák – így maximum 100 pontot szerezhettek.

Fontos, hogy a tanulmányi pontokba csak a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei. A 6 vagy 8 osztályos középiskolában, de még az alapfokú oktatás-nevelés szakaszában (azaz 5-8. évfolyamon) megszerzett eredmények, a szakmunkásképzésben megszerzett bizonyítványokban található osztályzatok, valamint a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezők érettségit követő 13-14. évfolyamon megszerzett eredményei viszont nem.

A tanulmányi pontok másik részét - szintén 100 pontot - az érettségi eredmények fognak kiadni. Azt, hogy hogy pontosan hány százalékkal és milyen osztályzatot kaphattok közép- és emelt szinten, itt nézhetitek meg. A fő tantárgyak írásbeli és szóbeli vizsgarészein kapható ponttokról pedig itt olvashattok részletesebben. Ha pedig kiszámolnátok, jelenleg hány ponttal álltok a felvételiben, vagy milyen érettségi átlag kell ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre, akkor itt számolhatjátok ki a pontjaitokat.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.