Milyen dokumentumokat kérhetnek még az egyetemek a jelentkezés után?

Önéletrajz, motivációs levél, orvosi igazolás - ez csak néhány dokumentum azok közül, amit a felsőoktatási intézmények kérhetnek tőletek a kötelező papírokon kívül. Mutatjuk a teljes listát.

  • Eduline

Az itt található dokumentumtípusokat nem mindenkinek kell leadnia a jelentkezéshez, ezek intézményspecifikusak, azaz a felsőoktatási intézmények külön megadhatták, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat.

Betöltött munkakör igazolása

Erre azért van szükség, mert egyes képzéseken csak bizonyos munkakörben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.

Orvosi igazolások

Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, arról a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetéseknél tudtok tájékozódni.

Önéletrajz, motivációs levél

Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

Szakmai tevékenység igazolása

Egyes mesterképzéseknél többletpontot érnek a szakmai tevékenységek, eredmények, úgyhogy ennek is érdemes utánajárnotok. Itt ilyesmikre kell gondolni, hogy publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, illetve országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

Szakirányú továbbképzés igazolása

A szakmai tevékenységhez hasonlóan egyes mesterképzéseknél a szakirányú továbbképzésekért is járhat többletpont, továbbá a szakfordító vagy szakfordító és tolmács képzés befejezéseként kiállított oklevél, képesítő bizonyítvány nyelvvizsgának felel meg. 

Van, amit a jelentkezési határidő után már nem kell igazolni

Egyes képzéseken már február 15. előtt tartottak előalkalmassági vizsgákat, így még a jelentkezési határidő előtt kiderült, alkalmasak vagytok-e az adott szakra vagy sem. Az előalkalmasságin szerzett igazolást már csatolni is kellett a felvételihez. Ugyanakkor abban az esetben sem kell kétségbeesnetek, ha nem voltatok még ilyen vizsgálaton, mivel erre mindenképpen szükség van, így az intézmény a jelentkezési határidő után is tart alkalmassági vizsgákat. Ennek az eredményét viszont már nem kell külön dokumentummal igazolnotok a felvételiben, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.

Azokat a dokumentumokat, amelyek a jelentkezési határidőig - február 15-ig - még nem álltak a rendelkezésetekre, július 8-ig tudjátok majd pótolni. Ez a többletpontoknál is igaz. Azt, hogy miért jár pluszpont, itt nézhetitek meg.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.