Milyen dokumentumokat kérhetnek még az egyetemek a jelentkezés után?

Önéletrajz, motivációs levél, orvosi igazolás - ez csak néhány dokumentum azok közül, amit a felsőoktatási intézmények kérhetnek tőletek a kötelező papírokon kívül. Mutatjuk a teljes listát.

  • Eduline

Az itt található dokumentumtípusokat nem mindenkinek kell leadnia a jelentkezéshez, ezek intézményspecifikusak, azaz a felsőoktatási intézmények külön megadhatták, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat.

Betöltött munkakör igazolása

Erre azért van szükség, mert egyes képzéseken csak bizonyos munkakörben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.

Orvosi igazolások

Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, arról a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetéseknél tudtok tájékozódni.

Önéletrajz, motivációs levél

Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

Szakmai tevékenység igazolása

Egyes mesterképzéseknél többletpontot érnek a szakmai tevékenységek, eredmények, úgyhogy ennek is érdemes utánajárnotok. Itt ilyesmikre kell gondolni, hogy publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, illetve országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

Szakirányú továbbképzés igazolása

A szakmai tevékenységhez hasonlóan egyes mesterképzéseknél a szakirányú továbbképzésekért is járhat többletpont, továbbá a szakfordító vagy szakfordító és tolmács képzés befejezéseként kiállított oklevél, képesítő bizonyítvány nyelvvizsgának felel meg. 

Van, amit a jelentkezési határidő után már nem kell igazolni

Egyes képzéseken már február 15. előtt tartottak előalkalmassági vizsgákat, így még a jelentkezési határidő előtt kiderült, alkalmasak vagytok-e az adott szakra vagy sem. Az előalkalmasságin szerzett igazolást már csatolni is kellett a felvételihez. Ugyanakkor abban az esetben sem kell kétségbeesnetek, ha nem voltatok még ilyen vizsgálaton, mivel erre mindenképpen szükség van, így az intézmény a jelentkezési határidő után is tart alkalmassági vizsgákat. Ennek az eredményét viszont már nem kell külön dokumentummal igazolnotok a felvételiben, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.

Azokat a dokumentumokat, amelyek a jelentkezési határidőig - február 15-ig - még nem álltak a rendelkezésetekre, július 8-ig tudjátok majd pótolni. Ez a többletpontoknál is igaz. Azt, hogy miért jár pluszpont, itt nézhetitek meg.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.